27. évközi hét csütörtök
OLVASMÁNY Malakiás próféta könyvéből
A kevélyek jó sora és a szelídek szorongatott helyzete megváltozik, ha eljön az Üdvözítő.
Prófétája által ezt mondja az Úr: Népem, keményen vádaskodol ellenem!
Még azt kérded, hogy mit beszéltél ellenem?
Azt mondtad: „Értelmetlen az Urat szolgálni!
Mi haszna annak, hogy megtartottuk parancsait, és bűnbánatban jártunk a Seregek Urának színe előtt?
Lám, most boldogabb a kevély, mert akik gonoszságot műveltek, azoknak jól megy a soruk.
Próbára tették az Istent, de semmi bántódásuk sem esett.”
De, amikor az istenfélők összejöttek, és egymás közt beszéltek, az Úr figyelt rájuk és hallott mindent.
Emlékeztetőül minden istenfélő nevét feljegyezték színe előtt egy könyvbe; mindazokét, akik Őreá gondolnak.
A Seregek Ura pedig ezt mondta: „Azon a nagy napon, amelyet készítek, tulajdonommá lesznek ők.
Megszánom őket, mint ahogy az ember megszánja fiát, aki neki szolgál.
Akkor ismét meglátjátok, mi a különbség az igaz és a gonosz között, az Istennek szolgáló és a neki nem szolgáló ember között.
Bizony, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence.
Minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a szalma: azon az eljövendő napon lángra lobbannak, és nem marad sem gyökerük, sem hajtásuk.
Nektek azonban, akik félitek nevemet, felragyog az igazság napja, és sugarai üdvösséget fognak árasztani” – mondja a Seregek Ura.
Ez az Isten igéje.
Mal 3,13-20a
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Boldog az az ember, * aki az Úrban bízik. Zsolt 39,5a.
Előénekes: Boldog ember, aki nem követi a gonoszok tanácsát, † nem lép a bűnösök útjára, * a gúnyolódok körében nem foglal helyet,
hanem az Úr törvényében leli örömét, * az ő parancsairól elmélkedik éjjel és nappal.
Hívek: Boldog az az ember, * aki az Úrban bízik.
E: Olyan, mint a fa, melyet folyóvíz mellé ültettek, * mely idejében gyümölcsöt érlel.
Nem fonnyad el a lombja, * siker koronázza minden tettét.
H: Boldog az az ember, * aki az Úrban bízik.
E: Nem így járnak a gonoszok, nem így, * hanem mint a polyva, melyet szétszór a szél.
Mert az Úr őrzi az igazak útját, * a gonoszok útja pusztulás.
H: Boldog az az ember, * aki az Úrban bízik.
Zsolt 1,1-4.6
ALLELUJA
Uram, nyisd meg szívünket, * hogy meghallgassuk Fiad igéit! Vö. ApCsel 16,14b – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Isten jó Atyánk, aki az állhatatos imádságot mindig meghallgatja.
Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak (a kérő imádságról):
„Tegyük fel, hogy valamelyikteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja: »Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.« De az kiszól: »Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked.«
Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van.
Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki?
Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 11,5-13