Évközi 26. vasárnap
Kezdőének:
Mindazt, amit velünk tettél, Urunk,
igazságosan tetted,
mert vétkeztünk ellened és parancsaidnak
nem engedelmeskedtünk;
mégis dicsőítsd meg nevedet,
és tégy velünk nagy irgalmasságod szerint.
(Dán 3,31.29.30.43.42)
Könyörgés:
Istenünk, te leginkább azzal mutatod meg mindenhatóságodat,
hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk.
Áraszd reánk szüntelenül kegyelmedet,
hogy teljes odaadással törekedjünk az örök boldogságra,
amelyet megígértél.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Ámosz próféta könyvéből
A próféta azzal fenyegeti meg a dőzsölő gazdagokat,
hogy megszégyenülnek és számkivetésre jutnak.
Jaj a gondtalanul élőknek Sionban,
és Szamária hegyén az elbizakodottaknak!
Elefántcsont ágyban alusznak,
fekvőhelyeiken henyélnek,
lakmároznak a nyáj bárányaiból
és a csorda ökreiből.
Hárfaszó mellett nótáznak,
mint Dávid, hangszert csinálnak maguknak;
korsóból isszák a bort,
finom olajjal kenik magukat:
József végzete miatt bizony nem bánkódnak.
Ezért, lám, most a száműzöttek élén mennek a fogságba,
és véget ér a henyélők tobzódása.
Ez az Isten igéje.
Ám 6,1a.4-7
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áldjad lelkem az Urat, * dicsőítsed az Istent. 1b. vers. (4. g tónus)
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 4. szám.
Előénekes: Isten igaz marad örökké, * az elnyomottnak igazságot szolgáltat.
Az éhezőknek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat.
Hívek: Áldjad lelkem az Urat, * dicsőítsed az Istent.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.
H: Áldjad lelkem az Urat, * dicsőítsed az Istent.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, * és elpusztítja a gonoszok útját.
Az Úr uralkodik örökkön-örökké, * a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.
H: Áldjad lelkem az Urat, * dicsőítsed az Istent.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Zsolt 145,7.8-9a.9bc-10
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt első leveléből
Tartsuk meg a parancsokat Urunk eljöveteléig!
Szeretett Fiam!
Te, Isten embere, menekülj a bajkeverőktől! Törekedjél inkább
igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre, türelemre és
szelídségre. Vívd meg a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet,
hiszen erre kaptál hivatást, és erre tetted le számos tanú előtt az
igaz hitvallást.
Felszólítalak az Isten nevében, aki mindeneket éltet, és Krisztus
Jézus nevében, aki Poncius Pilátus előtt tanúságot tett az igazság
mellett, hogy teljesítsd megbízatásodat bűntelenül és feddhetetlenül
Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig. Ezt a kellő időben megmutatja majd
a boldog és egyedül Uralkodó, a Királyok Királya és Urak Ura, aki
egyedül halhatatlan, aki megközelíthetetlen fényességben lakik, akit
senki nem látott, és nem is láthat: övé a dicsőség és az örök hatalom!
Ámen.
Ez az Isten igéje.
1Tim 6,11-16
ALLELUJA
Jézus Krisztus – bár gazdag volt – szegénnyé lett értetek, * hogy szegénysége által gazdaggá legyetek. 2Kor 8,9 – 5. tónus
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A szívtelen gazdag elnyeri méltó büntetését,
a szegény Lázár pedig üdvözül.
Abban az időben:
Jézus a következő példabeszédet mondta:
„Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és
mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott
feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az
ételmaradékból, ami a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem
adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit.
Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is
meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt
feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt.
Felkiáltott: »Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy
ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben
a lángokban.«
»Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt
életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt
vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl.
Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át
akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni
senki.«
»Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai
házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy
ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére.«
Ábrahám ezt felelte: »Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra
hallgassanak.« Ám az erősködött: »Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha
valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának.«
Ő azonban így felelt: »Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még
ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.«”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 16,19-31
Prefáció:II. évközi prefáció – Misekönyv 448. oldal
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Ki megszánva a tévelygő embert, világra született a Szent Szűztől, majd kereszthalála által az örök haláltól megmentett minket, és feltámadva a halálból örök életet ajándékozott nékünk.
És ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok, a trónod körül álló hatalmas égi szellemek, és minden seregek a mennyben, a te dicsőséged himnuszát zengjük, és velük együtt vég nélkül énekeljük:
Áldozási ének:
Emlékezzél meg szavadról, Uram
amit szolgádnak mondtál,
amellyel nekem reménységet adtál
megalázottságomban ez a vigaszom. (Vö. Zsolt 118,49-50)
Vagy
Isten szeretetét arról ismertük fel,
hogy Ő életét adta értünk.
Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. (1Jn 3,16)
Áldozás utáni könyörgés:
Urunk, Istenünk, szolgáljon ez a mennyei misztérium
testünk és lelkünk megújulására,
hogy az örök dicsőségben társörökösei legyünk Fiadnak,
akinek halálát hirdetjük és vele együtt szenvedünk.
Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.