Évközi 23. vasárnap
Kezdőének:
Igazságos vagy, Uram, és igaz a te ítéleted.
Bánj szolgáddal irgalmad szerint!
(Zsolt 118,137.124)
Könyörgés:
Istenünk, te megváltottál
és gyermekeiddé fogadtál bennünket.
Tekints jóságosan szeretett fiaidra,
és vezess el minket, Krisztusban hívőket
az igazi szabadságra és a mennyei dicsőségbe.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből
Imádság bölcsességért,
hogy mindenben igénytelenek és egyszerűek tudjunk lenni.
Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát,
és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr?
Hisz a halandók gondolatai bizonytalanok,
és terveink ingatagok.
Mert a romlandó test gátolja a lelket,
és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére.
Csak nagy nehezen derítjük ki, ami a földön van,
és üggyel-bajjal értjük meg, ami kézenfekvő.
Hát akkor az égi dolgokat ki tudná kifürkészni?
Ki ismerte föl valaha is akaratodat,
ha te nem adtál neki bölcsességet,
és nem küldted el neki a magasból szent lelkedet?
Csak így lettek simává a földön lakók útjai,
s így tanulták meg az emberek, ami kedves a szemedben.
Csak a bölcsesség által menekültek meg.
Ez az Isten igéje.
Bölcs 9,13-19
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre. 1. vers. (4. g tónus)
Előénekes: Te a halandót ismét porrá teszed, * így szólsz: Emberek fiai térjetek vissza.
A te szemedben ezer év akár a tegnap, * úgy tűnik tova, mint egy őrállás éjszaka.
Hívek: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre.
E: Te elragadod őket, * olyanok lesznek, mint a hajnali álom.
Mint a fű, mely reggel kisarjad és fölvirul, * estére azonban elfonnyad és elszárad.
H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre.
E: Taníts meg számotvetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket.
Térj hozzánk, Urunk, meddig késlekedsz? * Légy könyörületes szolgáidhoz.
H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre.
E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk.
Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk munkáját!
H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre.
Zsolt 89,3-4.5-6.12-13.14 és 17
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a Filemonhoz írt leveléből
Szent Pál tanítja, hogy a rabszolga is testvérünk Krisztusban.
Szeretett Testvéreim!
Én, az öreg Pál most Krisztus Jézusért fogságot szenvedek. Fiamért, Onezimuszért könyörgök, akinek bilincseimben én adtam életet.
Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem volna magam
mellett tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem fogságomban, amelyet
az evangéliumért viselek.
Beleegyezésed nélkül azonban mégsem teszem, hogy jótéteményed ne
kényszerből fakadjon, hanem önként vállald. Talán éppen azért hagyott
ott egy időre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, de már nem mint
szolgát, hanem többet: mint szeretett testvért. Mert nekem teljesen az,
de neked még inkább: test szerint is, az Úrban is.
Ha tehát együtt érzel velem, fogadd őt úgy, mint engem.
Ez az Isten igéje.
Filem 9b-10.12-17
ALLELUJA
Ragyogtasd szolgád fölé arcodat, * végzéseidre taníts meg engem! Zsolt 118,135 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Csak az lehet Jézus tanítványa,
aki vele együtt vállalja a keresztet is.
Abban az időben amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így
szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét,
gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az
én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én
tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le
előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert
ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta,
mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: »Ez az ember építkezésbe
fogott, de nem tudta befejezni.«
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és
számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni
azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá
még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle.
Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem
lehet az én tanítványom.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 14,25-33
Prefáció:VII. évközi prefáció – Misekönyv 453. oldal
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten:
Mert úgy szeretted a világot, irgalmas Istenünk, hogy olyan Megváltót küldtél nékünk, ki akaratod szerint hozzánk hasonlóan élt a Földön, de minden bűn nélkül.
Az ő engedelmessége miatt kaptuk vissza tőled, amit elvesztettünk az engedetlenség bűne által; hogy azt szerethesd bennünk, amit Fiadban kedveltél.
És ezért mi is, az összes angyallal és szenttel együtt, Urunknak vallunk Téged, és ujjongva zengjük:
Áldozási ének:
Amint kívánkozik a szarvas a forrás vizére,
úgy kívánkozik a lelkem utánad, Istenem.
Istent szomjazza a lelkem, az élő Istent. (Vö. Zsolt 41,2-3)
vagy
Én vagyok a világ világossága - mondja az Úr.
Aki követ, nem jár többé sötétségben,
hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)
Áldozás utáni könyörgés:
Istenünk, te igéddel élteted és szentségednek mennyei kenyerével
táplálod híveidet.
Add, hogy szeretett Fiadnak ezek az ajándékai
erősítsenek minket,
és így életének mindig részeseivé legyünk.
Aki veled él és uralkodik mindörökkön örökké.