17. évközi hét hétfő
OLVASMÁNY Mózes második könyvéből
A választott nép nagy bűnt követett el, mert aranyborjút öntött, és Isten helyett imádta.
Negyven nap után Mózes visszatért a hegyről kezében a tízparancsolat két táblájával, amelyeknek mindkét oldalán írás volt. A táblák is és az írás is Isten művei voltak.
Amint Józsue meghallotta az ujjongó nép zajongását, így szólt Mózeshez: „Harci lárma hallatszik a táborból.” Mózes azt felelte: „Nem győzelmi ujjongás ez, és nem a menekülők kiáltozása, hanem éneklők hangját hallom én.”
Mikor aztán a tábor közelébe ért, meglátta az aranyborjút és a táncolókat, nagyon megharagudott: a hegy lábánál földhöz csapta
és összetörte a táblákat. Aztán megragadta az aranyborjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, majd vízbe szórta, a vizet pedig megitatta Izrael fiaival.
Áronhoz pedig így szólt: „Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnbe vitted őket?” Erre Áron így válaszolt: „Ne haragudj rám, Uram, hiszen ismered e népet, hogy hajlamos a gonoszságra. Így követelőztek: »Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak, mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptom földjéről.« Erre én azt mondtam nekik: »Kinek van közületek aranya?« – Ők elhozták és ideadták nekem, én pedig a tűzbe vetettem, és ez a borjú lett belőle.”
Másnap aztán Mózes így szólt a néphez: „Igen nagy bűnt követtetek el. Felmegyek az Úrhoz, talán kiengesztelhetem őt vétketekért.” Vissza is ment a hegyre az Úrhoz, és így könyörgött: „Uram, igen nagy vétekkel vétkezett e nép: aranyból készített magának istent. Mégis bocsásd meg nekik bűnüket, vagy ha ezt nem teszed, törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!”
Az Úr így válaszolt Mózesnek: „Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki könyvemből. Te csak menj, és vezesd oda ezt a népet, ahová mondottam neked! Íme, angyalom majd előtted megy, de a megtorlás napján ezért a vétkükért is megbüntetem őket.”
Ez az Isten igéje.
Kiv 32,15-24.30-34
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Adjatok hálát az Úrnak, * mert jóságos hozzánk. (1a. vers. - 2. tónus)
Előénekes: Hóreb hegyénél aranyborjút öntöttek, * és leborultak a faragott bálvány előtt.
Fölcserélték a dicsőséges Istent * a füvet legelő borjú képével.
Hívek: Adjatok hálát az Úrnak, * mert jóságos hozzánk.
E: Elfeledték Istent, aki megmentette őket, * aki nagy jeleket művelt Egyiptomban,
Kám földjén csodákat, * félelmetes dolgokat a Vörös-tengeren.
H: Adjatok hálát az Úrnak, * mert jóságos hozzánk.
E: Már arra gondolt, hogy eltörli őket, * ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott.
Ám ő résen állt színe előtt, hogy elfordítsa az Úr haragját, * nehogy elpusztítsa őket.
H: Adjatok hálát az Úrnak, * mert jóságos hozzánk.
Zsolt 105,19-20.21-22.23
ALLELUJA
Mennyei Atyánk életre hívott minket az igazság igéje által, * hogy a teremtmények első zsengéje legyünk. Jak 1,18 – 4 g. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus példabeszédben tanítja: hogyan növekszik Isten országa.
Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek:
A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak.
Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa hasonló a kovászhoz. A gazdasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát.
Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta: „Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok volt a világ kezdete óta.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 13,31-35