15. évközi hét szombat

OLVASMÁNY Mózes második könyvéből
Húsvét éjszakáján Isten kivezette választott népét az egyiptomi rabszolgaságból.
A húsvéti bárány elköltése után Izrael népe elindult Ramesszeszből Szukkot felé: mintegy hatszázezer gyalogos férfi, a gyermekeket nem számítva. Igen sok összeverődött népség is távozott velük, valamint igen sok juh, szarvasmarha és mindenféle jószág.
Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan kenyeret sütöttek. Mivel az egyiptomiak sürgették őket, hogy menjenek, és nem engedtek késedelmet, azért kovászt nem tettek bele. Így még útravalót sem készíthettek.
Az idő, amelyet Izrael fiai Egyiptomban töltöttek, négyszázharminc esztendő volt; négyszázharminc év elteltével ugyanazon a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptom földjéről.
Ez az az éjszaka, amelyen az Úr virrasztóit, hogy kihozza őket Egyiptom földjéről. Legyen ez Izrael fiai számára is az Úr tiszteletére átvirrasztott éjszaka nemzedékről nemzedékre.
Ez az Isten igéje
Kiv 12,37-42

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: * mivel szeretete örökké megmarad.
Vagy: Alleluja. (6. szám. - 6. tónus)
Előénekes: Adjatok hálát az Úrnak, mert jóságos hozzánk,
Hívek: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: és ellenségeinktől megmentett minket, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad.
E: Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: és kivezette közülük Izraelt, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: erős kézzel és kinyújtott karral, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad.
E: Aki kettéhasította a Vörös-tengert, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: és átvezette közepén Izraelt, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad;
E: aki a fáraót és seregét a Vörös-tengerbe vetette, *
H: * mivel szeretete örökké megmarad.
Zsolt 135,1.23-24.10-12.13-15

ALLELUJA
Isten kiengesztelődött Krisztusban a bűnös világgal, * és ránk bízta a kiengesztelődés hirdetését. 2Kor 5,19 – 9. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus meghagyta azoknak, akiket meggyógyított, hogy róla mint Messiásról még ne beszéljenek.
A fél kezére béna ember szombat napon történt meggyógyítása után a farizeusok kivonultak a zsinagógából, és maguk között arról tanakodtak, hogyan okozhatnák Jézus vesztét. Jézus tudta ezt, ezért eltávozott onnét.
Sokan azonban utána mentek, és ő valamennyiüket meggyógyította, de megtiltotta nekik, hogy nyíltan beszéljenek róla. Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése:
„Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben kedvem telik.
Kiárasztom rá lelkemet, és ítéletet hirdet a nemzeteknek.
Nem vitatkozik, és nem kiabál; szavát sem hallják a tereken.
A megroppant nádszálat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki, míg csak győzelemre nem viszi az igazságot. Az ő nevében bíznak a nemzetek.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 12,14-21