Kezdőének:
Ha vétkeinket számon tartod, Uram,
Uram, ki az, aki előtted megállhat?
Ám nálad mindig kész a megbocsájtás,
Izrael Istene. (Zsolt 129,3-4)
Könyörgés:
Urunk, Istenünk, kegyelmed mindenkor
indítson és kísérjen minket,
hogy figyelmünk szüntelenül a jótettekre irányuljon.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből
Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít. Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha. De a bölcsességgel együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, és mérhetetlen gazdagságot kaptam tőle.
Ez az Isten igéje.
Bölcs 7,7-11
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk. (4g. tónus.)
Előénekes: Taníts meg számot vetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket.
Térj hozzánk, Urunk, meddig vársz még? * Légy könyörületes szolgáidhoz.
Hívek: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk!
Vidámíts fel a napokért, melyeken megaláztál minket, * az évekért, amikor sok bajt láttunk.
H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
E: Lássák meg, amit szolgáidért műveltél, * dicsőséged tárd fel gyermekeik előtt.
Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk minden munkáját!
H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
Zsolt 89,12-13.14-15.16-17
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Testvéreim!
Az Isten szava eleven, átható, és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és a szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. Semmilyen teremtett dolog nem marad előtte rejtve.
Minden föl van fedve és nyitva van az előtt, akinek számadással tartozunk.
Ez az Isten igéje.
Zsid 4,12-13
ALLELUJA
Boldogok, akik lélekben szegények, * mert övék a mennyek országa. (Mt 5,3 – 4g. tónus.)
Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”
Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!”
Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.”
Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!”
Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.”
Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?”
Jézus rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.” *
Ekkor Péter megszólalt és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.”
Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet.”
Ezek az evangélium igéi.
Vagy rövidebb forma:
Mk 10,17-27 a *-ig
Mk 10,17-30
Prefáció:IV. évközi prefáció – Misekönyv 450. oldal
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Ő születésével újjá alkotta a régi embert, és szenvedésével minden bűnt eltörölt; majd feltámadásával megnyitotta az örök élet útját, és hozzád, Atyjához az égbe szállva, kitárta a mennyország ajtaját.
Mi ezért az angyalok és szentek kórusával együtt, dicséreted himnuszát zengjük, és vég nélkül énekeljük:
Áldozási ének:
A gazdagok nyomorba juthatnak és éhezhetnek; de az Urat keresők nem szenvednek hiányt
semmi jóban. (Vö. Zsolt 33,11)
Vagy
Amikor ismét megjelenik az Úr,
hasonlók leszünk hozzá,
mert úgy látjuk majd őt, amint van. (1Jn 3,2)
Áldozás utáni könyörgés:
Kérve kérjük Fölségedet, Urunk, Istenünk,
hogy amint Fiad szent Testével és Vérével táplálsz,
tégy minket az isteni élet részesévé.
Krisztus, a mi Urunk által.