OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Az igaz Isten tűzhöz hasonló szellemi lény.
Prófétai meghívását így írja le Ezekiel: Joákin király száműzetésének ötödik évében, a negyedik hónap ötödik napján, amikor a káldeusok földjén a Kobár folyó mellett voltam, megnyílt az ég, és én, Ezekiel pap, Búsi fia isteni látomásokat láttam: Ott volt felettem az Úr keze.
Forgószél támadt észak felől és nagy felhő.
Fényesség vette körül, és tűz, amelyből villámok törtek elő.
A tűz bensejéből olyasvalami tűnt elő, mint a fénylő érc.
A tűzben négy élőlényféle is volt látható, emberi formájuk volt.
Hallottam szárnyuk suhogását.
Olyan volt mint a nagy vizek zúgása, vagy mint a Mindenható hangja.
Amikor mentek, hangjuk dübörögve szólt, miként a morajló tömegnek, avagy harci népnek zaja.
Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat; mert valahányszor égi szózat hangzott fel fejük felett, azonnal lebocsátották szárnyukat.
A fejük felett álló égboltozaton zafírkőféle látszott, mint királyi trón.
A trónszerű dolog felett is emberhez hasonló lény volt látható.
Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tűz vette volna körül.
A derekától felfelé és lefelé pedig olyasmit láttam, mint a fénylő tűzfolyam.
Olyasmit, mint a szivárvány, amely esős napokon a felhőkön feltűnik.
Ilyennek láttam ezt a tündöklést körös-körül.
Ilyennek mutatkozott meg előttem az Úr dicsősége.
Amint ezt láttam, arccal a földre borultam.
Ez az Isten igéje.
Ez 1,2-5.24-28c
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet! (8. G tónus)
Vagy: Alleluja. 8. szám.
Előénekes: Dicsérjétek az Urat a mennyből, * dicsérjétek őt a magasságban!
Dicsérjétek mindnyájan, angyalok, * dicsérjétek, összes mennyei karok!
Hívek: Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet!
Vagy: Alleluja.
E: Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírája,
ifjak és leányok, * öregek és gyermekek, dicsérjétek az Úr nevét.
H: Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet!
Vagy. Alleluja.
E: Dicsérjétek az Úr nevét, * mert egyedül csak az ő neve fölséges.
Fölsége felülmúlja az eget és a földet, * és ő emeli fel népe fejét.
H: Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet!
Vagy: Alleluja.
E: Dicsérő ének ez minden szentjének, * Izrael fiainak, a népnek, amely közel áll hozzá.
H: Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet!
Vagy: Alleluja
Zsolt 148,1-2.ll-12ab.12c-14a.14bcd
ALLELUJA
Isten meghívott minket az evangélium által, * hogy részesüljünk Urunk Jézus Krisztus dicsőségében. Vö. 2Tessz 2,14 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus az ő szenvedéséről és haláláról beszél, és megfizeti a templomadót.
Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak:
„Az Emberfiát az emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad.” Erre a tanítványok igen elszomorodtak.
Amikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők Péterhez fordultak, és megkérdezték: „A ti Mesteretek nem fizet templomadót?” – „De igen” – felelte. Amikor belépett a házba, Jézus megelőzte őt kérdésével: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?” „Az idegenektől” – felelte Péter.
Erre Jézus így szólt: „A fiak tehát mentesek. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját: találsz benne egy pénzdarabot. Vedd ki és add oda nekik értem és érted!”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 17,22-27