Kezdőének:
Befogadtuk, Istenünk, irgalmasságodat templomod belsejében.
Miként neved, Istenünk, ügy dicséreted is betölti a föld határait, jobbod telve igazsággal. (Vö. Zsolt 47,10-11)
Könyörgés:
Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által
fölemelted az elesett emberiséget.
Adj szent örömet nekünk,
akiket kiragadtál a bűn szolgaságából,
és fogadj be egykor az örök boldogságba.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Ezekiel így ír prófétai meghívásáról:
Az Úr megszólított engem, a Lélek eltöltött, lábaimra állított, és
hallottam, amint az Úr beszélt hozzám.
Ezt mondta nekem: „Emberfia, elküldelek Izrael fiaihoz, a
lázadókhoz, akik fellázadtak ellenem. Ők és atyáik lázadoztak ellenem
mind a mai napig. Fiaiknak kemény a fejük és megátalkodott a szívük.
Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten.
Akár meghallgatják, akár nem hallgatják – mert hiszen lázadó nemzedék
ez –, megtudják, hogy próféta van közöttük.”
Ez az Isten igéje.
Ez 2,2-5
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk. (2. tónus.)
Előénekes: Szememet hozzád emelem, * hozzád, aki a mennyben lakozol.
Íme, miként a szolgák szeme * uruk kezére figyel.
Hívek: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
E: Miként a szolgálók szeme úrnőjük kezére, † úgy tekintünk Urunkra, Istenünkre, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
H: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
E: Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, * mert igen elteltünk gyalázattal.
Túlságosan megtelt a lelkünk * a dúslakodók gúnyolódásával és a kevélyek megvetésével.
H: Szemünk az Úrra tekint, * amíg csak meg nem könyörül rajtunk.
Zsolt 122,1-2a.2bcd.3-4
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből
Testvéreim! Hogy a nagyszerű kinyilatkoztatás elbizakodottá ne tegyen, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul verjen, és el ne bízzam magam. Háromszor kértem ezért az Urat, hogy szabadítson meg tőle, de azt felelte: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.”
Ezért legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakjék bennem. Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.
Ez az Isten igéje.
2Kor 12,7-10
ALLELUJA
Az Úr Lelke van rajtam, * elküldött, hogy a szegényeknek örömhírt vigyek. (Lk 4,18 – 7b. tónus.)
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 6,1-6
Áldozási ének:
Ízleljétek és lássátok, milyen édes az Úr,
boldog az az ember, aki őbenne bízik.(Zsolt 33,9)
vagy
Jöjjetek hozzám mind,
akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok,
és én felüdítelek titeket – mondja az Úr. (Mt 11,28)
Áldozás utáni könyörgés:
Urunk, Istenünk, határtalan szereteted ajándékaival eltelve
arra kérünk,
hogy élni tudjunk üdvösségszerző javaiddal,
és mindig buzgók legyünk dicséretedben.
Krisztus, a mi Urunk által.