OLVASMÁNY a Királyok második könyvéből
Az Úr Ezekiás idejében megmenti Jeruzsálemet.
Izrael országának pusztulása után, Szennacherib, Asszíria királya követeket küldött Ezekiáshoz, Júda királyához ezzel az üzenettel: „Mondjátok meg Ezekiásnak, Júda királyának: Meg ne csaljon téged a te Istened, akiben bizakodol, és ne mondd: Jeruzsálem nem kerül Asszíria királyának hatalmába!« Hiszen magad is hallhattad mindazt, amit Asszíria királyai az összes országokkal műveltek, hogyan pusztították el azokat. Hát talán éppen te fogsz megmenekülni?”
Miután Ezekiás a követek kezéből átvette a levelet és elolvasta, felment az Úr templomába, és az Úr elé tárta. Így imádkozott az Úr előtt: „Uram, Izrael Istene, ki a kerubok fölött trónolsz, egyedül te vagy a föld összes birodalmainak Istene, te alkottad az eget és a földet. Hajtsd ide füledet és halld; nyisd meg, Uram, szemedet és lásd; halld meg Szennacherib minden szavát, aki azért küldött követeket, hogy gyalázza az élő Istent. Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai nemzeteket igáztak le és azok országait elpusztították, isteneiket pedig tűzbe vetették. De csak azért, mert azok nem voltak istenek, hanem csupán emberi kéznek fából és kőből való alkotásai, és így megsemmisíthették őket. Most azonban Urunk, Istenünk, ments meg minket az asszír király kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te, az Úr vagy az egyedüli Isten!”
Erre Izajás próféta, Ámosz fia, üzenetet küldött Ezekiáshoz: „Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Meghallgattam, amiért Szennacherib ellenében könyörögtél. Íme, az Úr szava, melyet ellene szólott: Megvet téged, és csúfot űz belőled Sion szűz leánya, hátad mögött fejét rázza Jeruzsálem leánya.
Mert Jeruzsálemből kivonul a maradék, és Sion hegyéről kivonulnak a megszabadultak; a seregek Urának féltő szeretete viszi végbe mindezt.
Azért ezt üzeni az Úr Asszíria királyának: Nem jön be a városba, nyilat se lő belé, pajzsot sem fordít ellene, sánccal sem veszi körül.
Visszatér azon az úton, amelyen jött, e városba be nem jön – úgymond az Úr.
Megoltalmazom ezt a várost és megszabadítom, önmagamért és szolgám, Dávid miatt.”
Még azon az éjszakán történt, hogy eljött az Úr angyala, és megölt az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Szennacherib pedig, az asszírok királya, visszatért Ninivébe, és ott is maradt.
Ez az Isten igéje.
2Kir 19,9b-11.14-21.31-35a.36
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Istenünk örök időkre * megalapozta városát. (Vö. 10. vers. - 4. g tónus)
Előénekes: Nagy az Úr és minden dicséretre méltó * Istenünk városában.
Szép és ékes az ő szent hegye, * az egész földkerekség öröme.
Hívek: Istenünk örök időkre * megalapozta városát.
E: Észak határán áll Sion hegye: * a nagy király városa.
Házaiban ismerik Istent, * mert ő maga lett a menedékük.
H: Istenünk örök időkre * megalapozta városát.
E: Jóságodról elmélkedünk, Istenünk, * templomod belsejében.
Istenünk, neved és dicséreted a föld határáig kiárad, * jobbod telve van igazsággal.
H: Istenünk örök időkre * megalapozta városát.
Zsolt 47,2-3a.3b-4.10-11
ALLELUJA
Én vagyok a világ világossága – mondja az Úr, * aki engem követ, övé lesz az élet világossága. Jn 8,12 – 4 g. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Tegyétek meg embertársaitoknak mindazt, amit ti is elvártok tőlük!
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak:
Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is.
Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása.
A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
Ezek az evangélium igéi.
Mt 7,6.12-14