OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből
A gonoszok mindig üldözik a jókat, de Isten végül igazságot szolgáltat.
Miközben Jeremiás az Úr parancsát teljesítette, így fondorkodtak egymás között ellenségei:
„Rajta! Szőjünk összeesküvést Jeremiás ellen, mert nélküle sem vész ki a törvény a papnál, sem a tanács a bölcsnél, sem a beszéd a prófétánál! Gyertek, vádoljuk be őt, és gondosan figyeljük meg minden szavát.”
Jeremiás ekkor így imádkozott:
„Figyelj rám, Uram,
és halld meg ellenségeim szavát!
Vajon rosszal szokás-e fizetni a jóért?
Miért ásnak hát vermet nekem?
Emlékezzél! A színed elé álltam, hogy közbenjárjak értük,
és elhárítsam a haragodat róluk.”
Ez az Isten igéje.
Jer 18,18-20
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Uram, Istenem, * irgalmasságodban szabadíts meg engem. (17b. vers. - 2. tónus)
Előénekes: Kiszabadítasz a hálóból, amelyet titkon vetettek nekem, * mivel te vagy az én erősségem.
Uram, kezedbe ajánlom lelkemet, * megváltottál engem, hűséges Istenem.
Hívek: Uram, Istenem, * irgalmasságodban szabadíts meg engem.
E: Sokak gyalázkodó szavát hallom, * rettegés vesz körül engem,
mert összefogtak ellenem, * azon tanakodnak, hogy életemet kioltsák.
H: Uram, Istenem, * irgalmasságodban szabadíts meg engem.
E: Én azonban benned remélek, Uram, * azt mondom: „Te vagy Istenem, sorsom kezedben van.”
Ragadj ki az ellenség kezéből, * és azoktól, akik üldöznek engem.
H: Uram, Istenem, * irgalmasságodban szabadíts meg engem.
Zsolt 30,5-6.14.15-16
EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Én vagyok a világ világossága, – mondja az Úr, * aki engem követ, övé lesz az élet világossága. Jn 8,12b – 1 D2. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon mindenkinek.
Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát, és bizalmasan közölte velük;
„Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát a főpapok és írástudók kezére adják, halálra ítélik, majd kiszolgáltatják a pogányoknak, megcsúfolják, megostorozzák és keresztre feszítik, de harmadnapra feltámad.”
Ekkor odalépett hozzá a Zebedeus-fiúknak (Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?”
Ő azt felelte: „Intézd úgy, (Uram,) hogy az én két fiam országodban melletted üljön: az egyik jobbodon, a másik pedig bal oldaladon.”
Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem ki kell innom?”
„Készek vagyunk!” – felelték.
Jézus erre így folytatta: „A szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott, akiket mennyei Atyám erre kiválasztott.”
Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét váltságul mindenkiért.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 20,17-28