Kezdőének:
Jóságodról elmélkedünk, Istenünk, templomod belsejében. Istenünk, miként már neved is, úgy Fölséged is betölt minden földhatárt; jobbod telve igazsággal. (Zsolt 47,10-11)
Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből
Moáb mezején Mózes így beszélt a néphez:
„Az Úr, a te Istened hozzám hasonló prófétát támaszt neked, a te
körödből, testvéreid közül; őrá hallgassatok. Hiszen ezt kívántad az
Úrtól, a te Istenedtől Hóreb (hegyén), az egybegyűlés napján, mikor azt
mondtad: »Nem hallgatom tovább az Úrnak, az én Istenemnek hangját és
nem nézem tovább ezt a hatalmas tüzet, nehogy meghaljak.«
Erre így szólt hozzám az Úr: »Helyesen beszéltek. Prófétát támasztok
nekik testvéreik köréből, mint téged; ajkára adom szavaimat, s ő
mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki.
Ha valaki nem hallgat szavaira, amelyeket az én nevemben hirdet, akkor
én majd számon kérem tőle. Annak a prófétának pedig, aki egyetlen olyan
szót is merészel hirdetni nevemben, amelynek hirdetését nem bíztam rá,
meg kell halnia. Ugyanígy annak is, aki más istenek nevében beszél.«
Ez az Isten igéje.
MTörv 18,15-20
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Bár hallgatnátok ma Isten szavára: * „Népem, ne légy kemény szívű.” 2. tónus.
Előénekes: Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, * és ujjongjunk üdvünk sziklája előtt.
Dicsőítő énekkel lépjünk színe elé, * magasztaljuk őt zsoltárt zengve.
Hívek: Bár hallgatnátok ma Isten szavára: * „Népem, ne légy kemény szívű.”
E: Jöjjetek, boruljunk le, hódoljunk előtte, * hulljunk térdre Urunk, Alkotónk előtt.
Mert ő a mi Istenünk, * mi pedig az ő népe, és kezére bízott nyáj vagyunk.
H: Bár hallgatnátok ma Isten szavára: * „Népem, ne légy kemény szívű.”
E: Bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára: * „Ne keményítsétek meg szíveteket,
mint egykor Meribánál, Massza napján a pusztában, † ahol atyáitok
megkísértettek engem, * próbára tettek, bár látták számos csodámat.”
H: Bár hallgatnátok ma Isten szavára: * „Népem, ne légy kemény szívű.”
Zsolt 94,1-2.6-7.8-9
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Testvéreim! Azt szeretném, ha mentesek volnátok a gondoktól.
A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr
kedvében. A nős azonban világi dolgokkal törődik: hogyan keresse
felesége kedvét, ezért meg van osztva. A nem házas asszony és a szűz
arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a
férjes nőt világi gondok kötik le: hogyan járjon férje kedvében.
Ezt javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy
feddhetetlen életre és az Úrhoz való osztatlan ragaszkodásra segítselek
titeket.
Ez az Isten igéje.
1Kor 7,32-35
ALLELUJA
A sötétségben lakó népre nagy fényesség áradt, * és világosságot
láttak, akik a halál szomorú földjén éltek. Mt 4,16 – 1 D2 tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Kafarnaum városában Jézus szombaton bement a zsinagógába, és
tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította
őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Ez
így kiáltott fel: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél,
hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!”
Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!” A tisztátalan
lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással
kiment belőle.
Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez?
Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is
parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El is terjedt a híre
hamarosan Galilea egész vidékén.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 1,21-28
Prefáció:Urunk bemutatásának titka
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, – mi Urunk, szentséges ATYánk, mindenható, örök Isten:
Mert szent Fiadat, örökkévalóságod részesét, ma templomodban bemutatták néked, s a Szentlélek kinyilvánította róla, –
hogy világossága lesz minden NEMzetnek és dicsősége választott népednek.
Az Üdvözítőhöz mi is örvendezve járulunk, az angyalokkal és a szentekkel együtt – áldunk TÉged, és vég nélkül mondjuk: (zengjük:)
Áldozási ének:
Már meglátták szemeim az Üdvözítőt, őt adtad számunkra, csodájára minden népnek. (Lk 2,30-31)
Áldozás utáni könyörgés:
Magunkhoz vett szentséged tegye tökéletessé bennünk kegyelmed művét, Istenünk, aki betöltötted Simeon szíve vágyát, és nem halt meg, amíg karjaiba nem fogadta a Messiást. Engedd, hogy életutunkon mi is találkozzunk szent Fiaddal és elnyerjük az örök életet. Krisztus, a mi Urunk által.