2019-03-31

Nagyböjt 4. vasárnapja

Kezdőének:
Örvendezz, Isten népe! Gyűljetek össze mind, akiknek kedves az Úr ügye. Szívből örüljetek, akik azelőtt szomorkodtatok. Vigasztalódjatok meg, mint a gyermek megnyugszik anyja kebelén. (Vö. Iz 66,10-11)

Könyörgés:
Istenünk, te szent Fiad által csodálatos módon magadhoz békítetted az emberiséget. Engedd, kérünk, hogy keresztény néped készséges önátadással és élő hittel készüljön a közelgő ünnepekre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Józsue könyvéből
Isten népe bevonul az Ígéret földjére, és ott megünnepli a húsvéti lakomát.
Izrael népe átkelt a Jordánon, és bevonult az Ígéret földjére. Ekkor az Úr így szólt Józsuéhoz: „Ma levettem rólatok Egyiptom gyalázatát.”
Izrael fiai Gilgalban táboroztak, és a hónap tizennegyedik napján este ott ülték meg a pászkát Jerikó síkságán.
Másnap már az ország terméséből ették a kovásztalan kenyeret és a pirított gabonát.
Attól kezdve, hogy a föld terméséből ettek, megszűnt a manna, és ettől az évtől kezdve Kánaán földjének terményeivel táplálkoztak.
Ez az Isten igéje.
Józs 5,9a.10-12

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ízleljétek és lássátok, * milyen édes az Úr. 9a. vers.
Előénekes: Minden időben áldom az Urat, * dicséretét szüntelenül zengi ajkam.
Lelkem az Úrban dicsekszik, * hallják meg a szelídek és örvendezzenek.
Hívek: Ízleljétek és lássátok, * milyen édes az Úr.
E: Magasztaljátok az Urat énvelem, * dicsőítsük az ő nevét mindnyájan.
Kerestem az Urat, és ő meghallgatott engem, * és kiragadott minden rettegésből.
H: Ízleljétek és lássátok, * milyen édes az Úr.
E: Megvilágosultok, ha az Úrra néztek, * és arcotokat nem éri szégyen.
Az Úr meghallgatta a szegényt, aki hozzá kiáltott, * és minden szorongatásából kiszabadította.
H: Ízleljétek és lássátok, * milyen édes az Úr.
Zsolt 33,2-3.4-5.6-7

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből
Isten Krisztusban kiengesztelődött a világgal.
Testvéreim!
Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki megbízott minket a kiengesztelődés szolgálatával. Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal. Nem tartja számon vétkeinket. Sőt, ránk bízta a kiengesztelődés tanítását. Tehát Krisztus követségében járunk: Isten maga int benneteket általunk.
Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki Istennel. Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy általa „Isten igazságossága” legyünk.
Ez az Isten igéje.
2Kor 5,17-21

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Fölkelek, és atyámhoz megyek, † azt mondom néki, * „Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.” Lk 15,18 – 2. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
A mennyei Atya megbocsát tékozló fiának, ha őszintén megbánja bűneit.
Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s őmaga is nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be.
Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: Atyám vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Az atya odaszólt a szolgáknak: »Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.« Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és most életre kelt, elveszett és újra megkerült.”
Ezek az evangélium igéi.

Vagy: E nap összes olvasmányait vehetjük az „A” év nagyböjtjének 4. vasárnapjáról.
Lk 15,1-3.11-32

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Testvéreim! Járuljunk bizalommal mennyei Atyánkhoz, és mély alázattal terjesszük eléje kéréseinket!
Lektor: 1. Add, Urunk, hogy mindig boldogan siessünk a testvéri lakomára, amelyet a szentmisében készítesz számunkra!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, hogy különvált keresztény testvéreinkkel együtt örvendhessünk a közös otthon szent asztalánál!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Adj kenyeret az éhezőknek, és munkalehetőséget a rászorulóknak!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Add, hogy az emberek ne a bűn árán szerzett örömmel csillapítsák szeretetéhségüket!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Add, hogy földi javainkat ne sajnáljuk megosztani rászoruló testvéreinkkel!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Jóságos, mennyei Atyánk! Segíts, hogy az ellenünk vétkezőknek készséges szívvel megbocsássunk, és így mi magunk is elnyerhessük tőled bűneink bocsánatát! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Örömmel ajánljuk fel neked, Istenünk, áldozatunkat, hogy az örök élet kenyere legyen belőle. Kérve kérünk, segíts, hogy hívő tisztelettel vegyük körül, és méltóképpen mutassuk be a világ üdvösségére. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
a vakon születettről
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Az emberiség a sötétben tévelygett, de ő a hit világosságára vezette megtestesülésének titka által, és akiket az ősbűn születésüktől szolgaságra vetett, – a keresztvíz ÁLtal Isten gyermekeivé fogadta.
Az ég és a föld ezért énekli néked az imádás új énekét, és mi is, az angyalok seregével együtt – hangos szóval HIRdetjük és vég nélkül mondjuk: (zengjük:)

Áldozási ének:
Ha a vakon születettről szóló Evangéliumot olvastuk:
Az Úr megkente szememet; elmentem, megmostam, íme látok és hiszek Istenben. (Vö. Jn 9,11)

vagy ha az Evangélium a tékozló fiúról szólt:
Örülnöd kell, fiam, mert testvéred halott volt, és életre kelt, elveszett és hazakerült. (Lk 15,32)

vagy ha másról szólt az Evangélium:
A szent város szilárdan áll: biztos védelmet nyújt mindenkinek. Oda vonulnak az Úr választottai, hogy magasztalják az Úr nevét. (Zsolt 121,3-4)

Áldozás utáni könyörgés:
Istenünk, te megvilágosítasz minden embert, aki a világra születik. Kérünk, ragyogja be szívünket kegyelmed fénye, hogy mindig úgy gondolkodjunk, ahogy hozzád méltó, fölségednek kedves, és őszintén szeressünk téged. Krisztus, a mi Urunk által.