Évközi 7. vasárnap
Kezdőének:
Misekönyv 373. oldal
Uram, a te irgalmadban bízom.
Ujjong a szívem a te szabadításodban.
énekelek az Úrnak, aki jót tett velem.
(Zsolt 12,6)
Könyörgés:
Mindenható Istenünk, segíts, hogy törvényedet mindenkor szem előtt tartsuk,
akaratodat pedig szóval és tettel meg is valósítsuk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből
Dávid megkíméli ellenfelének, Saul királynak életét.
Saul féltette hatalmát Dávidtól. Ezért Saul háromezer férfival,
Izrael legjavával elindult, hogy felkutassa Dávidot Szif pusztájában.
Dávid tudomást szerzett Saul érkezéséről. Egy éjszaka Dávid és Abisáj
megközelítették Saul táborát. Sault alva találták a táborban. Lándzsája
a fejénél a földbe volt szúrva. Abner és a csapat körülötte aludt.
Ekkor Abisáj azt mondta Dávidnak: „Isten ma kezedbe adta ellenségedet.
Lándzsával odaszögezem a földhöz, egyetlen döféssel. Másodikra már nem
lesz szükség!” Dávid azonban így felelt Abisájnak: „Ne öld meg, mert
senki sem büntetlen, aki az Úr fölkentjére emeli kezét!”
Ezzel Dávid Saul feje mellől elvette a lándzsát meg a vizeskorsót, és
eltávoztak anélkül, hogy valaki látta vagy észrevette volna őket, vagy
pedig fölébredt volna. Mindnyájan aludtak, mert az Úr mély álmot
bocsátott rájuk.
Amikor Dávid a szemközti oldalra ért, jó messze megállt egy hegy
tetején, úgy, hogy nagy távolság volt köztük.
Dávid átkiáltott innen Saul táborába: „Nézzétek, itt a király
lándzsája. Jöjjön át valamelyik szolga és vigye el. Az Úr mindenkinek
megfizet igazságosságában és hűségében. Az Úr ma kezembe adott, de nem
akartam kezet emelni az Úr fölkentjére.”
Ez az Isten igéje.
1Sám 26,2.7-9.12-13.22-23
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve. Vö. 8a. vers. (11. tónus)
Előénekes: Áldjad, lelkem, az Urat, * egész bensőm az ő szent nevét áldja.
Áldjad, lelkem, az Urat, * és ne feledd, hogy hozzád milyen jó volt.
Hívek: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Megbocsátja minden vétked, * meggyógyítja minden gyengeséged.
A pusztulástól megmenti életed, * kegyelmében és irgalmában meg is koronázza.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Irgalmas és kegyes a mi Istenünk: * nagy irgalmú és hosszan tűrő.
Nem bűneink szerint bánik velünk, * és nem gonoszságunk szerint fizet vissza nekünk.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
E: Amilyen messze van napkelettől a napnyugat, * bűneinket olyan messze dobja tőlünk.
Ahogyan az atya megkönyörül fiain, * úgy könyörül meg az Úr az istenfélőn.
H: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.
Zsolt 102,1-2.3-4.8 és 10.12-13
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Ahogy hasonlítunk földi képmásunkhoz Ádámhoz, ugyanúgy hasonlítani fogunk égi képmásunkban Krisztushoz is.
Testvéreim!
Az Írás mondja: „Ádám, az első ember élő lénnyé lett”,
az utolsó Ádám pedig éltető lélekké.
De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, azután következik a
szellemi. Az első ember a földből való, földi, a második ember a
mennyből való, (mennyei). Amilyen a földből való, olyanok a földiek is,
és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.
Ezért, ahogy a földi ember alakját magunkon hordozzuk, úgy a
mennyeinek az alakját is magunkon fogjuk hordozni.
Ez az Isten igéje.
1Kor 15,45-49
ALLELUJA
Jézus mondja: † „Új parancsot adok néktek, * szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!” Jn 13,34 – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Legyetek irgalmasok, amint atyátok is irgalmas.
Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz:
„Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek
ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra,
akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok
rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is.
Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki
kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy
bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak.
Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen
jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat,
akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót
tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára
számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit
kapjanak vissza.
Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és
semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai
lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok
iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.
Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek.
Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok
meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó,
tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert
amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 6,27-38
Prefáció:VII. évközi prefáció – Misekönyv 453. oldal
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten:
Mert úgy szeretted a világot, irgalmas Istenünk, hogy olyan Megváltót küldtél nékünk, ki akaratod szerint hozzánk hasonlóan élt a Földön, de minden bűn nélkül.
Az ő engedelmessége miatt kaptuk vissza tőled, amit elvesztettünk az engedetlenség bűne által; hogy azt szerethesd bennünk, amit Fiadban kedveltél.
És ezért mi is, az összes angyallal és szenttel együtt, Urunknak vallunk Téged, és ujjongva zengjük:
Áldozási ének:
Hirdetem minden csodatettedet.
Vigadok és ujjongok benned,
dicséretet zengek nevednek, Fölséges!(Zsolt 9,2-3)
vagy
Uram, hiszem, hogy te vagy a Krisztus,
az élő Isten Fia, aki a világba jöttél. (Jn 11,27)
Áldozás utáni könyörgés:
Mindenható Istenünk,
add, hogy valóban elnyerhessük az üdvösséget,
amelynek zálogát ezekben a misztériumokban
befogadtuk.
Krisztus, a mi Urunk által.