4. évközi hét péntek
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.
Testvéreim!
Maradjon meg köztetek a testvéri szeretet! El ne hanyagoljátok a vendégszeretetet, hiszen ezáltal némelyek, tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül. Gondoljatok a foglyokra, mintha magatok is foglyok volnátok; az üldözést szenvedőkre, hiszen magatok is testben éltek!
A házasságot mindenki tartsa tiszteletben, a házasélet pedig legyen tiszta! A paráznát és a házasságtörőt megítéli az Isten. Éljetek kapzsiság nélkül, elégedjetek meg azzal, amitek van. Hiszen Isten maga ígérte: „Nem hagylak el, és nem hagylak cserben.”
Ezért bizalommal mondhatjuk:
Az Úr velem van, nincs bennem félelem:
Ember mit árthat énnekem?
Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek! Gondoljatok földi vándorlásuk végére, és kövessétek őket a hitben!
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.
Ez az Isten igéje.
Zsid 13,1-8
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Előénekes: Világosságom és üdvösségem az Úr, * kitől félnék? (1a. vers - 4. g tónus)
Az Úr életem oltalmazója, * kitől rettegnék?
Hívek: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Egész tábort állíthatnak ellenem, * nem fél a szívem.
Ha harcra kelnek ellenem, * én akkor is remélek,
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: mert sátrában rejt el engem, * a balsors idején; hajlékának rejtekében
elbújtat engem, * és kősziklára állít.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Szívem rólad mondta: * „Keressétek az ő arcát!”
A te arcodat keresem, Uram, * ne rejtsd el előlem arcodat.
Ne fordulj el haragodban szolgádtól, * segítségem te vagy, el ne taszíts.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
Zsolt 26,1.3.5.8b-9abc
ALLELUJA
Boldogok, akik jó és tiszta szívvel fogadják Isten igéjét, * és állhatatosságukkal gyümölcsöt hoznak. Vö. Lk 8,15 – 12. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Heródes Antipász király lefejezteti Keresztelő Szent Jánost.
Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje, mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül.
Ennek hallatára Heródes továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő támadt fel a halálból.”
Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.”
Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta.
Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott.
A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked.” Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is.”
A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét.” Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 6,14-29