Advent 4. vasárnapja

Kezdőének:
Harmatozzatok, egek a magasságból, és a felhők hullassák közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt. (Iz 45,8)

Könyörgés:
Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Mikeás próféta könyvéből
Eljön az idő, amikor Betlehemben megszületik a Messiás.
Ezt mondja az Úr:
Te, efratai Betlehem, bár a legkisebb vagy Juda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül, akinek szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék.
Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében, az Úrnak, az ő Istenének, fenséges nevében. Akkor biztonságban élnek, mert hatalmát kiterjeszti egészen a föld határáig: és ez lesz a béke.
Ez az Isten igéje.
Mik 5,1-4a

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk! 4. vers. (4 g. tónus)
Előénekes: Figyelj ránk, Izrael pásztora, * ragyogj fel, aki trónolsz a kerubok fölött!
Mutasd meg hatalmadat, * jöjj, hogy megszabadíts minket!
Hívek: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
E: Seregek Ura, fordulj hozzánk, † tekints le az égből, * lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt!
Védd meg, amit jobbod ültetett, * és az emberfiát, akit magadnak megerősítettél.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
E: Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, * az emberfia fölé, akit magadnak megerősítettél.
Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, * és mi segítségül hívjuk nevedet.
H: Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
Zsolt 79,2ac és 3b.15-16.18-19

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Íme, eljövök, hogy teljesítsem akaratodat.
Testvéreim!
Krisztus, amikor a világba lép, így nyilatkozik:
Áldozatot és ajándékot nem kívántál, hanem emberi testet alkottál nekem. Nem kedves előtted az engesztelő és égőáldozat. Ezért így szóltam: Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.
Először tehát ezt mondta: „Áldozatot, ajándékot, engesztelő és égőáldozatot nem akartál, nem volt az kedves előtted”, jóllehet ezeket a törvény írta elő. Azután így folytatta: „Íme, elmegyek, hogy teljesítsem akaratodat.” Tehát az előzőket eltörli, hogy helyébe állítsa az utóbbit. Vagyis Isten akarata szerint Jézus Krisztus testének feláldozása egyszer s mindenkorra megszentel bennünket.
Ez az Isten igéje.
Zsid 10,5-10

ALLELUJA
Íme, az Úrnak szolgálóleánya, * legyen nekem a te igéd szerint. Lk 1,38 – 2. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?
Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 1,39-45

Prefáció:
II. ADVENTI PREFÁCIÓ
Kettős várakozás Krisztusra
A következő prefációt december 17-e és 24-e közötti időszaki misékben mondjuk, valamint az ugyanebben az időben végzett egyéb misékben, amelyeknek nincs saját prefációjuk.

Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Őt előre hirdette a próféták szózata, és kimondhatatlan szeretettel hordozta a Szűzanya, az ő közeledtét jelezte Keresztelő János, majd bizonyságot tett arról, hogy már hozzánk érkezett.
Ö megadja nekünk, hogy születésének ünnepét örvendezve várjuk, és így imádságban virrasztva, dicséretében ujjongva találjon minket.
És ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok, a trónod körül álló hatalmas égi szellemek, és minden seregek a mennyben, (a te) dicsőséged himnuszát zengjük, és velük együtt vég nélkül mondjuk (énekeljük):

Áldozási ének:
Íme, a Szűz méhében fogan és fiút szül, s Emmánuelnek fogja hívni. (Iz 7,14)

Áldozás utáni könyörgés:
Magunkhoz véve megváltásunk zálogát, kérünk, mindenható Istenünk, add, hogy minél inkább közeledik az ünnep üdvöt hozó napja, annál nagyobb odaadással készüljünk Fiad születése misztériumának méltó ünneplésére. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.