Kezdőének:
Imádságom jusson színed elé, Uram,
hajtsd füledet kérésemre!
(Vö. Zsolt 87,3)
Könyörgés:
Mindenható, irgalmas Isten,
kegyelmeddel tarts távol tőlünk minden rosszat.
Add, hogy minden testi-lelki erőnkkel szolgálatodra álljunk,
és készségesen teljesítsük szent akaratodat.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből
A nagy szárazság idején Illés próféta az Úr parancsára útra kelt és elment Careftába. Amikor a város kapujához ért, épp ott volt egy özvegyasszony, aki rőzsét szedegetett. A próféta megszólította, és ezt mondta neki: „Hozz nekem egy kis vizet korsóban, hadd igyam!” Amikor az asszony elindult, utána szólt: „Hozz egy falat kenyeret is!”
Az így felelt: „Amint igaz, hogy él a te Istened: Nincs sütve semmim, csak egy marék lisztem van a szakajtóban, meg egy kis olajam a korsóban. Épp azon vagyok, hogy rőzsét szedjek, aztán elmegyek és elkészítem magamnak és a fiamnak. Megesszük, aztán meghalunk.”
Illés azonban így válaszolt neki: „Ne félj! Menj, s tedd, amit mondtál; csak előbb csinálj belőle egy kis lepényt, aztán hozd ki nekem; magadnak és a fiadnak csak utána készíts. Mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A szakajtó nem ürül ki, a korsó nem apad el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.”
Elment hát és úgy tett, amint Illés mondta. S volt mit ennie, neki is, fiának is. A szakajtó nem ürült ki, és a korsó nem apadt ki az Úr szava szerint, amelyet Illés által mondott.
Ez az Isten igéje.
1Kir 17,10-16
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent! (4g. tónus.)
Előénekes: Isten igaz marad örökké, * az elnyomottnak igazságot szolgáltat.
Az éhezőnek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat.
Hívek: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
E: Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
E: Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, * és elpusztítja a gonoszok útját.
Az Úr uralkodik örökké, * a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
Zsolt 145,7.8-9a.9bc-10
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Testvéreim!
Krisztus nem kézzel épített szentélybe lépett be, amely a valódinak csak előképe, hanem magába a mennybe, hogy most az Isten színe előtt közbenjárjon értünk. Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a főpap minden évben idegen vérrel belép a legszentebb szentélybe, hiszen akkor a világ kezdete óta már többször kellett volna szenvednie. Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. Amint az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része, úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokaknak bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak.
Ez az Isten igéje.
Zsid 9,24-28
ALLELUJA
Boldogok, akik lelkükben szegények, * mert övék a mennyek országa. (Mt 5,3 – 4g. tónus.)
Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben színleg nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk.”
* Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be. Erre magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.”
Ezek az evangélium igéi.
Vagy rövidebb forma: Mk 12,41-44 a *-tól.
Mk 12,38-44
Prefáció:VIII. évközi prefáció – Misekönyv 454. oldal
Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten:
A bűn ugyan elszakította fiaidat tőled, de szent Fiad vére és Szentlelked ereje által te újból magad köré akartad gyűjteni őket:
hogy néped, amelyet a Szentháromság egy Isten egyesít, a Te mérhetetlen bölcsességed dicséretére Egyházzá váljék, mint Krisztus teste és a Szentlélek temploma.
És ezért mi is az angyalok kórusához társulunk, dicsőítünk Téged, és ujjongva zengjük:
Áldozási ének:
Az Úr az én pásztorom, nincs is semmiben hiányom:
zöldellő mezőkön terelget engem,
csöndes folyóvizek mellett nevelt föl engem!
(Vö. Zsolt 22,1-2)
Vagy
A tanítványok felismerték az Úr Jézust a kenyértöréskor.
(Vö. Lk 24,35)
Áldozás utáni könyörgés:
Hálát adunk, Urunk, Istenünk,
hogy szent ajándékoddal tápláltál minket.
Kérjük, hogy Szentlelked kiáradása által
maradjon meg az igazlelkűség kegyelme mindazokban,
akikben mennyei erőd működni kezdett.
Krisztus, a mi Urunk által.