OLVASMÁNY Jób könyvéből
Isten olykor megengedi, hogy súlyos csapások érjenek minket, de akkor is vigyáz reánk.
Költői látomás egy égi gyűlés-jelenetről: Egy napon amikor eljöttek az Isten angyalai, hogy az Úrnál jelentkezzenek, a sátán is ott volt közöttük.
Az Úr megkérdezte tőle: „Honnét jössz?”
A sátán így felelt: „Szerte bolyongtam a Földön, és bejártam azt.”
Az Úr megkérdezte: „Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs a földön hozzá hasonló férfi, feddhetetlen és igaz, istenfélő, és nincs benne gonosz.”
A sátán erre megkérdezte: „Vajon ok nélkül istenfélő-e Jób? Hiszen te megoltalmaztad őt, a házát és egész vagyonát; megáldottad keze munkáját, és gyarapítottad jószágait.
De bocsásd csak rá egy kissé a kezedet, és nyúlj hozzá vagyonához, akkor bizony szemtől szembe káromolja majd nevedet.”
Ezt mondta erre az Úr a sátánnak: „Nos, a kezedbe adom mindenét, amije van; őrá azonban ne nyújtsd ki kezedet!”
Erre eltávozott a sátán az Úr színe elől.
Amikor pedig egy napon Jób fiai és leányai elsőszülött bátyjuknál voltak együtt lakomán, egy hírnök Jóbnak ilyen hírt hozott:
„Ökreid éppen szántottak, és szamaraid ott legeltek mellettük, amikor a szabeusok megjelentek, s rajtuk ütöttek; szolgáidat kardélre hányták, és mindent elraboltak.
Csak én maradtam meg egyedül, hogy hírt hozzak neked.”
Még beszélt, amikor jött egy másik hírnök is, és ezt mondta: „Villám csapott le az égből, és megölte juhaidat és szolgáidat.
Csak én menekültem meg egyedül, hogy hírt hozzak neked.”
De még ez sem fejezte be szavait, jött egy újabb hírhozó, és ezt mondta: „A káldeusok három csoportban meglepték tevéidet, és elhajtották azokat; szolgáidat pedig karddal megölték.
Csak én maradtam meg egyedül, hogy hírt hozzak neked.”
Míg ez beszélt, megint jött egy hírhozó, és ezt mondta: „Elsőszülött fiadnál ettek-ittak fiaid és leányaid, amikor hirtelen hatalmas vihar támadt a sivatag felől, megrendítette a ház négy sarkát, úgyhogy az összeomlott, és rászakadt gyermekeidre, és mind meghaltak.
Csak én menekültem meg egyedül, hogy hírt hozzak neked.”
Jób ekkor fölkelt, és a gyász jeléül megszaggatta ruháit, haját lenyírta, leborult a földre, és így imádkozott: „Mezítelennek szült anyám, és így térek az anyaföldbe is.
Az Úr adta, az Úr elvette, (amint az Úrnak tetszett, úgy lett), legyen áldott az Úr neve!”
Mindezek ellenére nem vétkezett Jób az ajkával, és nem beszélt semmi dőreséget sem Isten ellen.
Ez az Isten igéje.
Jób 1,6-22
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Uram, Istenem, * igazságban látom meg arcodat. 15a. vers.
Előénekes: Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, * figyelj könyörgő szavamra.
Fogadd el imámat, * ajkam nem mond hamisságot.
Hívek: Uram, Istenem, * igazságban látom meg arcodat.
E: Színed előtt hangozzék felmentő ítélet rólam, * hiszen az igazságot nézi szemed.
Vizsgáld meg szívemet, látogass meg éjjel, † tűzpróbának vess alá engem, * és nem lelsz bennem gonoszságot.
H: Uram, Istenem, * igazságban látom meg arcodat.
E: Istenem, hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem, * fordítsd felém füledet, és hallgasd meg ajkam igéit.
Csodálatos irgalmadat mutasd meg, * mentsd meg az ellenségtől azokat, akik jobbodban bíznak.
H: Uram, Istenem, * igazságban látom meg arcodat.
Zsolt 16,1.2-3.6-7
ALLELUJA
Az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon, * és életét sokakért váltságul adja. Mk 10,45 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus szemében a szolgáló szeretet teszi naggyá az embert.
Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük.
Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: „Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb.”
Ekkor János vette át a szót: „Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt.” Jézus így válaszolt: „Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 9,46-50