SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Az Eucharisztia méltó vételének előfeltétele: a testvéri szeretet megvalósítása.
Testvéreim!
Nem dicsérhetlek meg titeket, mert összejöveteletek nem javatokra, hanem lelki károtokra szolgál. Azt hallottam ugyanis, hogy amikor közösségbe gyűltök össze, szakadás van köztetek. Ezt részben el is hiszem. A szakadásnak arra kell szolgálnia, hogy a megbízhatók kitűnjenek köztetek.
Amikor ugyanis egybegyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek, mert étkezés közben ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza. Egyesek szegényesen étkeznek, mások meg dőzsölnek. Hát nem tudtok otthon enni és inni? Vagy Isten népét akarjátok megcsúfolni, amikor zavarba hozzátok a szegény sorsúakat? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ebben nem dicsérlek benneteket!
Én pontosan elmondtam nektek úgy, amint az Úrtól kaptam. Urunk Jézus azon az éjszakán, amikor elárulták, fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem, amely értetek adatik! Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”
A vacsora után ugyanígy fogta a kelyhet is, és így szólt: „Ez a kehely az újszövetség kelyhe az én véremben. Valahányszor isztok belőle, tegyétek ezt az én emlékezetemre!”
Amikor ugyanis ezt a kenyeret eszitek és ebből a kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön. Ezért, testvéreim, ha egybegyűltök az étkezésre, legyetek tekintettel egymásra!
Ez az Isten igéje.
1Kor 11,17-26.33
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Hirdessétek Urunk halálát, * amíg újra el nem jön! 1Kor 11,26b
Előénekes: Sem véres, sem ételáldozat nem kellett neked, * fülemet azonban megnyitottad.
Nem követeltél égő- és engesztelő áldozatot, * így szóltam akkor: „Íme, eljövök.”
Hívek: Hirdessétek Urunk halálát, * amíg újra el nem jön!
E: A könyvtekercsben rólam írva áll, * hogy akaratodat teljesítsem.
Erre vágyom, Istenem, * törvényed szívemet örömmel tölti el.
H: Hirdessétek Urunk halálát, * amíg újra el nem jön!
E: Igazságodat hirdetem a nagy közösségben, * ajkam el nem hallgat, Uram, jól tudod.
H: Hirdessétek Urunk halálát, * amíg újra el nem jön!
E: Ujjongjanak és örvendjenek a téged keresők, † „Hatalmas az Úr!” kiáltsák szüntelen, * akik várják üdvösségedet.
H: Hirdessétek Urunk halálát, * amíg újra el nem jön!
Zsolt 39,7-10.17
ALLELUJA
Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő. Jn 3,16 – 1 D2. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus példaképül állítja elénk a kafarnaumi százados hitét.
Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját.
Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.”
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: »Jöjj ide!« – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: »Tedd meg ezt!« – akkor megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.” Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 7,1-10