SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Aki teljes szívből hisz, méltó a keresztségre.
A jeruzsálemi üldözés idején az Úr angyala így szólt Fülöp diakónushoz:
„Kelj föl! Menj délnek, arra az elhagyatott útra, amely Jeruzsálemből Gázába vezeti”
Fülöp felkerekedett és elindult. Egyszer csak megpillantotta az etióp királynőnek, Kandákénak egyik udvari főemberét, aki a királynő kincstárát kezelte. Az etióp kincstárnok Jeruzsálemben volt imádkozni. Visszatérőben kocsiján ülve Izajás próféta könyvét olvasta.
A Szentlélek akkor így szólt Fülöphöz: „Menj, és szegődjél oda a kocsihoz!”
Fülöp odasietett, és hallotta, hogy Izajás próféta könyvéből olvas. Megkérdezte: „Érted-e, amit olvasol?” Az így válaszolt: „Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza?”
Meg is kérte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje. Éppen ezt a szentírási részletet olvasta:
Mint a juhot, úgy vitték leölésre, s miként a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta szólásra ajkát.
Megaláztatásában vétetett el róla az ítélet.
Ki sorolhatja fel nemzedékét?
Hiszen élete elvétetik a földről.
Az udvari tiszt odafordult Fülöphöz: „Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, önmagáról vagy valaki másról?”
Fülöp akkor beszélni kezdett, és az írásnak ebből a részletéből kiindulva hirdette neki Jézust. Amint továbbhaladtak az úton, valamilyen vízhez érkeztek. Az udvari tiszt akkor megszólalt: „Nézd, itt a víz; mi akadályozza hát, hogy megkeresztelkedjem?”
Ezzel megállíttatta a kocsit, majd Fülöppel együtt lement a vízbe, és Fülöp megkeresztelte. Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és az udvari tiszt nem látta őt többé. Örvendezve folytatta útját, és öröm volt a szívében.
Fülöp pedig Azótusban találta magát, és amíg csak Cezáreába nem ért, útközben minden helységben hirdette az evangéliumot.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 8,26-40
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Dicsérd az Istent, nagy világ! (Vö. 1. vers. 13. számú responzum. - 10. tónus)
Vagy: Alleluja. 10. szám.
Előénekes: Áldjátok Istenünket, nemzetek, * dicsőségéről éneket zengjetek.
Hívek: Dicsérd az Istent, nagy világ!
Vagy: Alleluja.
E: Életet ő ad lelkünkbe, * s lábunkat meginogni nem hagyja.
H: Dicsérd az Istent, nagy világ!
Vagy: Alleluja.
E: Mindnyájan, kik félitek az Istent, † jertek, halljátok: * elbeszélem, mily nagy csodákat tett vélem.
H: Dicsérd az Istent, nagy világ!
Vagy: Alleluja.
E: Ajkam hozzá kiáltott, * nyelvem dicséretet mondott néki.
H: Dicsérd az Istent, nagy világ!
Vagy: Alleluja.
E: Áldott legyen az Isten, aki nem vetette el imámat, * és nem vonta meg tőlem irgalmát.
H: Dicsérd az Istent, nagy világ!
Vagy: Alleluja.
Zsolt 65,8-9.16-17.20
ALLELUJA
Jézus mondja: † „Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. * Aki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog.” Jn 6,51 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus a szentáldozásban az élet kenyere.
A kenyérszaporítás utáni napon Jézus így szólt a sokasághoz: „Senki sem jöhet hozzám, ha nem vonzza az Atya, aki küldött engem. Én feltámasztom őt az utolsó napon. A prófétáknál ezt olvassuk: »Mindnyájan Isten tanítványai lesznek.« Mindaz, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha az Atyát látta volna valaki. Csak aki Istentől való, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.
Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, és mégis meghaltak. Itt a mennyből alászállott kenyér, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 6,44-51