Kezdőének:
A pásztorok gyorsan útra keltek és megtalálták Máriát, Józsefet
és a jászolban fekvő Gyermeket. (Lk 2,16)
Könyörgés:
Istenünk,
te ragyogó példaképnek állítod elénk a Szent Családot.
Segíts, hogy nyomukban járjunk:
gyakoroljuk a családi élet erényeit,
mindig egyek maradjunk a szeretetben,
és így atyai házadban örvendezzünk örök jutalmadnak.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Aki féli az Urat, tiszteli szüleit.
Isten tekintélyt adott az apának a gyermekek előtt, és megszabta az
anya jogát a gyermekekkel szemben. Aki tiszteli apját, bűneit
engeszteli, megszabadul tőlük, és mindennapi imája meghallgatásra
talál. Kincset gyűjt magának, aki megbecsüli anyját, aki pedig tiszteli
apját, örömét leli gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra
talál. Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s aki szót fogad apjának,
felüdíti anyját.
Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd őt életében.
Ha meg is fogyatkozik erejében, légy elnéző iránta, és ne vesd meg
életének egy napján se. Apád iránt tanúsított jó cselekedeted nem megy
feledésbe, és elszámolják neked bűneidért. A jótett fejében majd
gyarapodni fogsz.
Ez az Isten igéje.
vagy
OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből
Hanna az Úr szolgálatára adja gyermekét.
Hanna fogant, és amikor elérkezett az ideje, fiút szült. A Sámuel
nevet adta neki, „mert – amint mondta – az Úrtól könyörögtem ki”.
Amikor Elkana egész családjával újra fölment (az Úr templomába), hogy
az Úrnak az évi áldozatot bemutassa és teljesítse fogadalmát, Hanna nem
ment föl vele. Azt mondta férjének: „Először elválasztom a gyereket,
aztán elviszem: jelenjen meg az Úr színe előtt és maradjon ott
örökre.”
Mihelyt azonban Hanna elválasztotta a gyermeket, fölvitte magával,
egy hároméves marhával, egy efa liszttel és egy tömlő borral
egyetemben, és Silóban belépett az Úr templomába; a fiú még nagyon
kicsi volt. Amikor a marhát feláldozták, a fiú anyja odament Élihez:
Megszólította: „Engedd meg, uram! Amint igaz, hogy élsz, uram, az az
asszony vagyok, aki itt álltam melletted és imádkoztam az Úrhoz. Ezért
a fiúért imádkoztam. S lám az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá
fordultam. Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére
átengedem az Úrnak.” És ott leborultak az Úr előtt.
Ez az Isten igéje.
Sir 3,3-7.14-17a v. 1Sám 1,20-22;24-28
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Boldog ember, ki féli az Urat, * aki az Úrnak ösvényén halad. Vö. 1. vers. (6. tónus)
Előénekes: Boldog mindaz, ki féli az Urat, * aki az ő útjain jár.
Kezed munkájából élhetsz, * boldog leszel, és jól megy sorod.
Hívek: Boldog ember, ki féli az Urat, * aki az Úrnak ösvényén halad.
E: Feleséged olyan, mint a termő szőlőtő, * a te házad bensejében.
Fiaid olyanok, mint az olajfacsemeték, * úgy veszik körül asztalodat.
H: Boldog ember, ki féli az Urat, * aki az Úrnak ösvényén halad.
E: Íme, ilyen áldásban részesül az az ember, * aki féli az Urat.
Áldjon meg az Úr Sionból, * hogy lásd Jeruzsálem jólétét életed minden napján.
H: Boldog ember, ki féli az Urat, * aki az Úrnak ösvényén halad.
vagy
Válasz: Boldogok, Uram, mindazok, akik a te házadban laknak. Vö. 5a. vers.
Előénekes: Mily kedves a te hajlékod, seregek Ura, * sóvárog és vágyódik lelkem az Úr udvarába.
Szívem és testem * örvendezik az élő Istenben.
Hívek: Boldogok, Uram, mindazok, akik a te házadban laknak.
E: Boldogok, akik a te házadban laknak, * örökkön örökké dicsérnek téged.
Boldog az az ember, kinek segítsége tőled van, * és szívében készülődik, hogy hozzád menjen.
H: Boldogok, Uram, mindazok, akik a te házadban laknak.
E: Seregek Ura, Istene, hallgasd meg imámat, * figyelj reám Jákob Istene.
Istenünk, oltalmazónk, nézz reánk, * tekints a te fölkented arcára!
H: Boldogok, Uram, mindazok, akik a te házadban laknak.
Zsolt 127,1-2.3.4-5 v. Zsolt 83,2-3.5-6.9-10
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből
A család élete az Úrban.
Testvéreim!
Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek
magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet.
Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek
panasza van a másik ellen. Bocsássatok meg ti is úgy, ahogyan az Úr
megbocsátott nektek. Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a
tökéletesség köteléke.
Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre kaptatok meghívást
az egy test közösségében. Legyetek hálásak! Krisztus igéje éljen
bennetek gazdagon! Tanítsátok és intsétek egymást telve bölcsességgel!
Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárokat, himnuszokat és szent
énekeket!
Bármit mondtok vagy tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!
Így adjatok hálát általa az Atyaistennek!
Asszonyok! Engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogy illik az Úrban!
Férfiak! Szeressétek feleségeteket, ne legyetek hozzájuk durvák!
Gyermekek! Fogadjatok szót szüleiteknek mindenben, mert ez kedves az Úr
előtt!
Apák! Ne keserítsétek meg gyermekeitek életét, hogy kedvüket ne
veszítsék!
Ez az Isten igéje.
vagy
SZENTLECKE Szent János apostol első leveléből
Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.
Szeretteim!
Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten
gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk. A világ azért nem ismer
minket, mert őt sem ismeri.
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de hogy mik leszünk, az még
nem nyilvánvaló. Azt tudjuk, hogy ha ő megjelenik, hasonlók leszünk
hozzá, mert látni fogjuk őt úgy, amint van.
Szeretteim, ha szívünk nem vádol, legyünk bizalommal az Isten iránt.
Bármit kérünk, megkapjuk tőle, hisz megtartjuk parancsait, és azt
tesszük, ami neki tetszik.
Az az ő parancsa, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és
szeressük egymást, amint ő parancsolta. Aki teljesíti parancsait,
Istenben marad, és Isten is őbenne. Azt, hogy ő bennünk marad, a
Lélektől tudjuk, akit adott nekünk.
Ez az Isten igéje.
Kol 3,12-21 v. 1Jn 3,1-2.21-24
ALLELUJA
Szívetekben uralkodjék Krisztus békéje, * Krisztus tanítása töltsön el
titeket gazdagon. Kol 3,15a.16a – 5. tónus.
vagy
„Uram, nyisd meg szívünket, * hogy meghallgassuk Fiad igéit!” Vö. ApCsel 16,14b – 2. tónus
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből.
Szülei Jézust a tanítók között találták meg.
Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás
szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus
azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna.
Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek,
amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem
találták, visszafordultak, Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült,
hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak
okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon
meglepődtek.
Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd,
atyád és én bánkódva kerestünk téged.”
Ő azt felelte: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám
dolgaiban kell lennem?”
Ám ők nem értették mit akar ezzel mondani.
Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait
anyja mind megőrizte szívében.
Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és
emberek előtt.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 2,41-52
Prefáció:KARÁCSONYI II. PREFÁCIÓ
A világ helyreállítása a megtestesülésben
A következő prefációt Urunk születése (karácsony) főünnepének és nyolcadának miséin mondjuk; Urunk születésének nyolcadában azokban a misékben is, amelyek különben saját prefációjuk lenne azon misék kivételével, amelyek az isteni titkokról vagy személyekről szólnak; továbbá a karácsonyi idő köznapjain.
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös,
hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked,
mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten:
Krisztus, a mi Urunk által.
(Mert) Világrajöttének most ünnepelt szent titka révén
– láthatóan megjelent KÖZtünk
a láthatatlan, élő Isten.
Az idő kezdete előtt született, mégis időbeli létezést vállalt:
hogy önmagában felemeljen mindent, ami veszni indult,
így helyreállítsa a világ rendjét,
– és az elbukott EMbert
ismét a mennyek országába hívja.
(És) Ezért mi is dicsőítünk az összes angyalokkal együtt,
– vidám lélekkel ÉNeklünk,
és hálás szívvel mondjuk: (zengjük:)
Áldozási ének:
Látható alakban megjelent a földön Istenünk,
és itt élt az emberek között. (Bár 3,38)
Áldozás utáni könyörgés:
Jóságos mennyei Atyánk, te égi eledellel táplálsz minket.
Segíts, hogy a Szent Család példáját mindenkor kövessük,
és e földi élet szenvedései után annak örök társaságába jussunk.
Krisztus, a mi Urunk által.