SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
Nincs mentség azok számára, akik bár felismerik Isten létezését, mégsem imádják őt.
Testvéreim!
Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten üdvösséget hozó ereje az minden hívőnek: először is a zsidóknak, azután a pogányoknak. Isten igazsága nyilvánul meg ugyanis benne, amelyet a hívő a hittel nyer el, amint írva van: „Az igaz a hitből él.” Isten büntetése eléri az égből az emberek minden istentelenségét, mivel Isten tanítását rosszindulatból elfojtják. Ami ugyanis megtudható Istenről, az világos előttük. Isten maga gondoskodott arról, hogy őt megismerhessék. Ami ugyanis benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, a világ teremtése óta művei alapján értelemmel felismerhető.
Éppen ezért nincs mentség azok számára, akik felismerték ugyan az Istent, de nem dicsőítették Istenként, és nem adtak hálát neki. Belevesztek okoskodásaikba, és ítélőképességük elhomályosult. Azzal kérkedtek, hogy bölcsek, de oktalanná váltak. A halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték halandó emberek, madarak, négylábúak, sőt csúszómászók bálványozásával.
Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. Hiszen Isten igazságát felcserélték a maguk hamis elképzelésével, és inkább a teremtményeknek hódoltak és szolgáltak, mint a teremtő Istennek, aki áldott mindörökké. Ámen.
Ez az Isten igéje.
Róm 1,16-25
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Istenünk dicsőségét * hirdetik az egek. 2a. vers.
Előénekes: Isten dicsőségét az egek hirdetik, * a mennybolt vallja kezének művét.
Ezt harsogja át egyik nap a másiknak, * erre oktatja éj az éjszakát.
Hívek: Istenünk dicsőségét * hirdetik az egek.
E: Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, * hogy meg ne értenéd szavát.
Minden földre elhat szózatuk, * a földkerekség végéig eljut igéjük.
H: Istenünk dicsőségét * hirdetik az egek.
Zsolt 18,2-5
ALLELUJA
Isten szava élő és átható, * megítéli a gondolatot és szándékot szívünk mélyén.
Zsid 4,12 – 9. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus elítéli azokat, akik a külső látszatra sokat adnak, de a belső, lelki tisztasággal nem törődnek.
Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett.
Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta.
Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Hát nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 11,37-41