SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Az apostolok döntése szerint azok, akik a pogányok közül tértek meg, nem kötelesek teljes mértékben a mózesi törvény megtartására.
Az apostoli zsinaton heves vita támadt a mózesi törvény megtartása körül. Péter akkor szólásra emelkedett:
„Férfiak, testvérek! Tudjátok, hogy Isten már hosszabb ideje kiválasztott engem közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium szavát, és az igaz hitre térjenek. A szíveket vizsgáló Isten bizonyságot tett mellettük, amikor nekik éppen úgy megadta a Szentlelket, mint nekünk. Nem tett különbséget köztünk és köztük, amikor a hit által szívüket megtisztította. Most tehát miért ellenkeztek Istennel azáltal, hogy azt az igát akarjátok a tanítványok nyakára tenni, amelyet sem atyáink, sem mi nem bírtunk viselni? Ellenkezőleg: a mi hitünk az, hogy Urunk Jézus Krisztus kegyelme által üdvözülünk, és éppen úgy ők is.”
Erre az egész gyülekezet lecsillapodott. Meghallgatta Barnabást és Pált, amint elbeszélték, milyen csodajeleket művelt általuk Isten a pogányok között. Amikor befejezték, Jakab apostol szólalt fel:
„Férfiak, testvérek, hallgassatok meg engem! Simon (Péter) elbeszélte, hogyan mutatta meg Isten, hogy a pogányok közül akar magának népet választani. Ezzel megegyeznek a próféták szavai. Azt mondja ugyanis a Szentírás:
Ezek után visszatérek, és újjáépítem Dávid leomlott sátorát: omladékait újjáépítem és helyreállítom, hogy a többi ember is keresse az Urat, és minden nép, amely segítségül hívja nevemet.
Az Úr mondja ezt, és meg is teszi. Ez az ő örök határozata. Véleményem szerint tehát nem kell háborgatnunk azokat, akik a pogányok közül tértek meg Istenhez. Azt azonban írjuk meg nekik, hogy (a köztük élő zsidókra való tekintettel) tartózkodjanak a bálványoknak bemutatott áldozati állatok evésétől, a paráznaságtól, valamint a fojtott állat és a vér fogyasztásától! Mózesnek ugyanis minden városban régtől fogva van hirdetője, hiszen minden szombaton olvassák a zsinagógában.”
Ez az Isten igéje.
ApCsel 15,7-21
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit. (Vö. 3. vers. - 11. tónus)
Vagy: Alleluja. 11. szám.
Előénekes: Énekeljetek az Úrnak új éneket, * minden föld az Úrnak énekeljen.
Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, * napról napra hirdessétek üdvösségét.
Hívek: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
Vagy: Alleluja.
E: Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, * és csodatetteit minden népnek.
H: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
Vagy: Alleluja.
E: Mondjátok a nemzeteknek: * „Az Úr uralkodik!”
Ő tette a földet szilárddá, és az meg nem inog, * ő ítélkezik a népek fölött igazságban.
H: Hirdessétek minden népnek, * mondjátok el az Úr csodás tetteit.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 95,1-2a.2b-3.10
ALLELUJA
Jézus mondja: † „Juhaim hallgatnak szavamra, * ismerem őket, és ők a nyomomban járnak.” Jn 10,27 – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Aki megmarad Jézus szeretetében, annak öröme teljes lesz.
Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 15,9-11