SZENTLECKE Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből
Mindannak, aki hűséges akar maradni Krisztushoz, áldozatot kell vállalnia
Szeretett Fiam!
Te követted tanításomat, életmódomat, elhatározásomat, hitemet, béketűrésemet, szeretetemet, türelmemet, és részt vettél üldöztetéseimben és szenvedéseimben. Tudod, hogy mi minden történt velem Antiochiában, Ikóniumban, Lisztrában, és milyen üldöztetéseket álltam ki! De mindezekből kiszabadított engem az Úr! Hiszen mindazok, akik buzgón akarnak élni Krisztus Jézusban, üldözést fognak szenvedni! A gonosz emberek és a csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek a gonoszságban, tévelyegnek és másokat is a tévelygésbe vezetnek.
Te azonban tarts ki amellett, amit tanultál, és amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad. Gyermekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hit által eljuss az üdvösségre.
Minden írás, amelyet az Isten sugalmazott, hasznos a tanításra, az érvelésre, a feddésre s az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes és minden jóra kész legyen.
Ez az Isten igéje.
2Tim 3,10-17
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Békességben élnek, Uram, * akik szeretik törvényedet. (165a. vers. - 4. g tónus)
Előénekes: Sokan üldöznek és szorongatnak engem, * de törvényeidtől el nem térek.
Az igazság a te igéd alapja, * minden ítéleted igaz mindörökké.
Hívek: Békességben élnek, Uram, * akik szeretik törvényedet.
E: A fejedelmek ok nélkül vesztemre törnek, * de szívem csak szavadat féli.
Békességben élnek, akik törvényedet szeretik, * nem botlanak meg semmiben.
H: Békességben élnek, Uram, * akik szeretik törvényedet.
E: Szabadításodat várom, Uram, * parancsaidat híven követem.
Végzéseidet és parancsaidat megtartom, * útjaim színed előtt vannak.
H: Békességben élnek, Uram, * akik szeretik törvényedet.
Zsolt 118,157.160.161.165.166.168
ALLELUJA
Aki szeret engem, megfogadja szavamat. * Atyám is szeretni fogja, és hozzá költözünk. Jn 14,23 – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
A Messiás Isten Fia, és így Ura ősatyjának, Dávidnak is.
Amikor Jézus egy alkalommal a templomban tanított, ezt a kérdést vetette fel:
„Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia? Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: Így szól az Úr az én Uramhoz:
»Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet.«
Ha tehát maga Dávid a Messiást Urának nevezi, akkor hogyan lehet az ő fia?”
A nagy népsokaság szívesen hallgatta Jézust.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 12,35-37