Kezdőének:
Harmatozzatok, egek, onnan felülről,
és ti, felhők, hullassátok közénk az Igazat!
Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt! (Iz 45,8)
Könyörgés:
Kérünk téged, Úristen,
öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak,
Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük,
az ő kínszenvedése és keresztje által
a feltámadás dicsőségébe vitessünk.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Íme, a szűz fogan.
Azokban a napokban:
Így szólt az Úr Acház királyhoz: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te
Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.”
De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, és nem kísértem az Urat.”
Erre Izajás próféta azt mondta: „Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég
nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem
türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a
szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk
az Isten.”
Ez az Isten igéje.
Iz 7,10-14
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Urunk, Istenünk érkezik: * ő a dicsőség királya. 5. tónus.
Előénekes: Az Úré a föld és ami betölti, * a földkerekség és minden
lakója.
Alapjait ő ágyazta tengerek mélyébe, * s a vizek árján ő tartja
szilárdan.
Hívek: Urunk, Istenünk érkezik: * ő a dicsőség királya.
E: Ki mehet föl az Úr hegyére, ki állhat meg az ő szent helyén?
Aki ártatlan kezű, tiszta szívű, * akinek az esze nem jár csaláson.
H: Urunk, Istenünk érkezik: * ő a dicsőség királya.
E: Az nyer áldást az Úrtól, * és megigazulást üdvözítő Istenétől.
Ez az istenkeresők népe, * amely arcát kutatja Jákob Istenének.
H: Urunk, Istenünk érkezik: * ő a dicsőség királya.
Zsolt 23,1-2.3-4ab.5-6
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
Jézus Krisztus, aki Dávid nemzetségéből származott. az Isten Fia.
Testvéreim!
Pál, Krisztus Jézus szolgája és meghívott apostola
köszönt benneteket!
Isten kiválasztott az ő evangéliumának hirdetésére, amelyet prófétái
által a szent iratokban előre megígért, Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi
Urunkról. Ő test szerint Dávid nemzetségéből származott, a szentség
Lelke szerint azonban a halálból való feltámadásával az Isten hatalmas
Fiának bizonyult. Általa nyertük el a kegyelmet és az apostoli
küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép
között. Ezek közé tartoztok ti is, akiket Jézus Krisztus meghívott.
Üdvözlöm (Rómában) mindazokat, akiket az Isten szeret és a szentségre
hívott. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és
Urunktól, Jézus Krisztustól.
Ez az Isten igéje.
Róm 1,1-7
ALLELUJA
Íme, anya lesz a Szűz, és fia születik. * Fiának neve Emmánuel, vagyis
„Velünk az Isten”. Mt 1,23 – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus megszületik Máriától, aki jegyese Józsefnek, Dávid fiának.
Jézus Krisztus születése így történt:
Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek
volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A
férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy
határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent
neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.”
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten”.
Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala
megparancsolta neki. Magához vette feleségét.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 1,18-24
Prefáció:
ADVENTI II. PREFÁCIÓ
Krisztus kettős várása
A következő prefációt december 17-e és 24-e közötti időszaki misékben mondjuk, valamint az ugyanebben az időben végzett egyéb misékben, amelyeknek nincs saját prefációjuk.
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös,
hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked,
mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten:
Krisztus, a mi Urunk által.
Őt előre hirdette a próféták szózata,
és kimondhatatlan szeretettel hordozta a Szűzanya,
az ő közeledtét jelezte Keresztelő János,
– majd bizonyságot tett ARról,
hogy már hozzánk érkezett.
Ő megadja nekünk, hogy születésének ünnepét örvendezve várjuk,
– és így imádságban VIRrasztva,
dicséretében ujjongva találjon minket.
(És) Ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok,
a trónod körül álló hatalmas égi szellemek,
és minden seregek a mennyben,
(a te) dicsőséged himnuszát zengjük,
– és velük EGyütt
vég nélkül mondjuk: (énekeljük:)
Áldozási ének:
Íme, a Szűz fogan, fiút szül,
és Emánuelnek nevezi el. (Iz 7,14)
Áldozás utáni könyörgés:
Mindenható Istenünk,
magunkhoz vettük örök megváltásunk zálogát.
Kérünk, hogy minél inkább közeledik karácsony ünnepe,
annál nagyobb odaadással készüljünk
szent Fiad csodálatos születésének méltó megünneplésére.
Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.