OLVASMÁNY Rut könyvéből
A pogány népből származó Rut megismeri az igaz Istent.
Megható hűséggel ragaszkodik anyósához
és rajta keresztül a választott néphez.
A bírák korában éhínség támadt a választott nép földjén. Ekkor a júdeai Betlehemből elindult egy ember, hogy a pogány moábiták országában telepedjék le feleségével és két fiával együtt. (Mindnyájan efrataiak voltak, a júdeai Betlehemből valók.)
Történt, hogy a moábiták földjén a férfi meghalt. Így felesége, Noémi, magára maradt két fiával. Ezek moábita nőket vettek feleségül. Egyiknek a feleségét Orfának, a másikét Rutnak hívták.
Tízéves ott-tartózkodásuk idején meghalt a két fia is. Így azután Noémi most már nemcsak férjétől, hanem két fiától is megfosztva magára maradt. Két menyével együtt fölkerekedett, és elindult, hogy a pogány moábiták földjéről visszatérjen hazájába. Hallotta ugyanis, hogy az Úr megkönyörült népén, és nincs már éhínség otthon.
Útközben Orfa elbúcsúzott anyósától, és visszatért a moábitákhoz. Rut azonban hűségesen kitartott anyósa mellett. Noémi így biztatta:
„Látod, sógornőd visszatért népéhez és vallásához. Menj te is vele!”
Rut azonban így felelt:
„Hogy elhagyjalak, arra ne is kényszeríts, mert bárhová mégy, én úgyis veled megyek.
Ahol te megtelepszel, én is ott lakom:
néped az én népem, és Istened az én Istenem lesz.”
Így jött el Noémi a moábita Ruttal idegen földről Betlehembe, ahol éppen akkor kezdték aratni az árpát.
Ez az Isten igéje.
Rut 1,1.3-6.14b-16.22
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent! 2a. vers.
Előénekes: Boldog, akinek segítője Jákob Istene, * és akinek Istenben, az Úrban van reménye.
Ő alkotta az eget és a földet, * a tengert és mindazt, ami benne él.
Hívek: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
E: Isten igaz marad örökké, * az elnyomottaknak igazságot szolgáltat.
Az éhezőknek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
E: Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
E: Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, * és elpusztítja a gonoszok útját.
Az Úr uralkodik örökké, * a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!
Zsolt 145,5-6.7.8-9a.9bc-10
ALLELUJA
Taníts meg ösvényeidre, Uram, * igazságod szerint vezess engem! Zsolt 24,4b és 5a – 8. G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Legfontosabb dolgunk a földön: szeretni Istent és az embereket.
Abban az időben amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?”
Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 22,34-40