Kezdőének:
Ha bűneinket, Uram, felrovod,
Uram, ki az, aki előtted megállhat?
De nálad mindig kész az irgalom, Istenünk! (Zsolt 129,3-4)
Könyörgés:
Urunk, Istenünk,
kegyelmed mindenkor indítson és kísérjen minket,
hogy figyelmünk szüntelenül a jótettekre irányuljon.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké.
OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből
Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít. Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha. De a bölcsességgel együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, és mérhetetlen gazdagságot kaptam tőle.
Ez az Isten igéje.
Bölcs 7,7-11
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk. 4g. tónus.
Előénekes: Taníts meg számot vetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket.
Térj hozzánk, Urunk, meddig vársz még? * Légy könyörületes szolgáidhoz.
Hívek: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk!
Vidámíts fel a napokért, melyeken megaláztál minket, * az évekért, amikor sok bajt láttunk.
H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
E: Lássák meg, amit szolgáidért műveltél, * dicsőséged tárd fel gyermekeik előtt.
Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk minden munkáját!
H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.
Zsolt 89,12-13.14-15.16-17
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Testvéreim!
Az Isten szava eleven, átható, és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és a szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. Semmilyen teremtett dolog nem marad előtte rejtve.
Minden föl van fedve és nyitva van az előtt, akinek számadással tartozunk.
Ez az Isten igéje.
Zsid 4,12-13
ALLELUJA
Boldogok, akik lélekben szegények, * mert övék a mennyek országa. Mt 5,3 – 4g. tónus.
Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”
Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!”
Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.”
Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!”
Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.”
Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?”
Jézus rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.” *
Ekkor Péter megszólalt és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.”
Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap, most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet.”
Ezek az evangélium igéi.
Vagy rövidebb forma:
Mk 10,17-27 a *-ig
Mk 10,17-30
Áldozási ének:
Jómódúak éheznek és nyomorognak;
aki Istent keresi, az nem szenved hiányt a jóban. (Zsolt 33,11)
vagy
Amikor ismét megjelenik az Úr, hozzá leszünk hasonlók,
mert látni fogjuk, amint van. (1Jn 3,2)
Áldozás utáni könyörgés:
Kérve kérjük Fölségedet, Istenünk,
hogy amint Fiad szent testével és vérével táplálsz,
tégy minket az isteni élet részesévé.
Krisztus, a mi Urunk által.