OLVASMÁNY Jób könyvéből
Isten maga nyilatkoztatja ki erejét és fölségét a teremtett világ csodálatra méltó dolgaiban.
Az Úr így felelt Jóbnak a fergetegből: „Lett-e már parancsodra reggel, amióta élsz, és kijelölted-e a hajnalpír helyét, hogy szőnyegként megfogja a földnek széleit, és lerázzon róla minden éji gonosztevőt; hogy a reggeltől a föld olyan legyen, ahogyan a vöröses agyag ragyog a pecsét alatt, és színeket öltsön, miként a ruha; hogy elvegye a gonoszoktól »világosságukat«, és megtörje a bűnre emelt karjuk erejét?
Voltál-e már a tenger mélységeiben, jártál-e már az óceán legmélyén?
A halál kapui előtted megnyíltak-e már, és láttad-e az alvilág bejáratát?
Szemlélted-e a földet igaz terjedelmében?
Magyarázd meg nekem mindezt, ha tudod!
Melyik út visz oda, ahol a fény lakik, és a sötétségnek hol a lakóhelye, hogy elkísérhetnéd őket otthonukba, és hazavezethetnéd őket a házukba?
Te persze mindezt jól tudod, hisz akkor születtél, és életed napjainak száma is rengeteg!”
Jób akkor ezt mondta az Úrnak: „Mit feleljek én, aki könnyelműen szóltam?
Kezemet a számra teszem, és hallgatok.
Egyszer szóltam; bár azt is elhagytam volna!
Meg másodszor is. De többé nem teszem!”
Ez az Isten igéje.
Jób 38,1.12-21;40,3-5
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján! 24b. vers. – 5. tónus.
Előénekes: Uram, te megvizsgálsz, és jól ismersz engem, * tudod, ha leülök, vagy ha fölkelek.
Gondolataimat messziről is ismered, † szemmel tartod jártomat-keltemet, * jól látod minden utamat.
Hívek: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
E: Lelked elől ugyan hová mehetnék? * Színed elől hová futhatnék?
Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy, * ha a holtak hazájában pihennék, ott is jelen vagy.
H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
E: Ha felölteném a hajnal szárnyait, * és a tenger túlsó végén laknék,
oda is a te kezed vezetne, * és jobbod tartana engem.
H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
E: Egész bensőmet te alkottad, * anyám méhében te szőttél egybe engem.
Magasztallak, hogy oly csodásán alkottál, † csodálatos minden műved, * lelkem jól tudja mindezt.
H: Vezess engem, Uram, * az örök élet biztos útján!
Zsolt 138,1-3.7-10.13-14ab
ALLELUJA
Bár hallgatnátok ma Isten szavára! * Ne legyetek többé keményszívűek! Zsolt 94,8ab – 12. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus jajt kiált azokra, akiket elvakított a gőg, és elutasították az evangélium üzenetét.
Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: „Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítéleten, mint nektek.
És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni.”
Majd így folytatta: „Aki titeket hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.”
Ezek az evangélium igéi.
Lk 10,13-16