OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből
Az Úr előtt nem kedves a vakmerő bizakodás; ő a templom igazi megszentelését kívánja.
Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz:
„Állj ki az Úr házának kapujába, hirdesd ott ezt az üzenetet, és mondd:
Halljátok az Úr szavát, Júda népe; mindnyájan, akik beléptek e kapukon, hogy az Urat imádjátok!
Ezt üzeni a Seregek Ura, a választott nép Istene:
Javítsátok meg utaitokat és tetteiteket, akkor majd veletek lakom ezen a helyen! Ne bízzatok az ilyen hazug beszédekben:
»Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!«
Ha jobbak lesztek életmódotokban és tetteitekben, ha jog szerint bántok egymással, ha nem nyomjátok el az idegent, az árvát és az özvegyet, ha nem ontotok ártatlan vért ezen a szent helyen, és nem szegődtök idegen istenek nyomába a saját vesztetekre, akkor veletek lakom ezen a földön, amelyet atyáitoknak adtam, mindörökre.
De lám, ti hazug beszédekben bíztok, amelyek mit sem használnak nektek.
Loptok, gyilkoltok, házasságot törtök, hamisan esküdtök, tömjént áldoztok Baálnak, idegen istenekhez szegődtök, akiket egyáltalán nem ismertek.
Aztán mégis eljöttök, és elém álltok ebben a templomban, amely az én nevemet viseli, és ezt mondjátok: »Biztonságban vagyunk, olyan biztonságban, hogy továbbra is elkövethetjük ezeket a gonoszságokat.«
Hát rablók barlangjának tartjátok ezt a házat, amely az én nevemet viseli?
Jól látom ezt én is!” – mondja az Úr.
Ez az Isten igéje.
Jer 7,1-11
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz. Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene! 2. vers. – 5. tónus.
Előénekes: Sóvárog és vágyódik lelkem * az Úr udvarába, szívem és testem * örvendezik az élő Istenben.
Hívek: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene!
E: Még a veréb is otthont talál magának, * és a gerle fészket, ahová fiait helyezze;
a te oltárodnál, Seregek Ura, * én Istenem és Királyom!
H: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene!
E: Boldogok, akik a te házadban laknak, * örökkön örökké dicsérnek téged.
Boldog az az ember, kinek segítsége tőled van; * újult erővel halad az úton.
H: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene!
E: Bizony, egy nap a te házadban * ezernyi másnál többet ér.
Inkább szeretnék az Úr házának küszöbén állni, * mint lakni a gonoszok sátraiban.
H: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene!
Zsolt 83,3.4.5-6a. és 8a.11
ALLELUJA
Fogadjátok tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, * amely megmentheti lelketeket. Jak 1,21bc – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
A jók és a rosszak szétválasztása az ítélet napján következik be.
Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe. Amíg azonban az emberek aludtak, eljött ellensége, konkolyt hintett a búza közé, aztán elment.
Amikor felnövekedett a vetés, és már kalászba szökkent, akkor előtűnt a konkoly is. Erre elmentek a szolgák a gazdához, és megkérdezték tőle: „Uram, nemde jó magot vetettél földedbe? Honnét van tehát a konkoly?” Mire a gazda így felelt: „Ellenséges ember cselekedte ezt.”
A szolgák tovább kérdezték: „Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?” Azt válaszolta nekik: „Nem! Nehogy a konkolyt gyomlálva kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok, hadd nőjön fel mindkettő az aratásig! Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön. A búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 13,24-30