OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből
Salamon király imája a jeruzsálemi templom szentelésekor.
Miután a frigyszekrényt átvitték az új templomba, Salamon király Izrael egész gyülekezete előtt odalépett az Úr oltára elé. Kezét kitárta az ég felé, és így imádkozott:
„Uram, Izrael Istene! Nincs hozzád hasonló Isten sem fenn az égben, sem lenn a földön. Te megtartod szövetségedet és irgalmasságodat szolgáid iránt, akik őszinte szívvel járnak előtted.
De hát valóban lehetséges-e, hogy az Isten itt lakozzék a földön? Hiszen a menny és az egek egei sem képesek téged befogadni. Mennyivel kevésbé fogadhat be ez a ház, amelyet én építettem.
Tekints mégis szolgád imájára és könyörgésére, Uram Istenem! Hallgasd meg a dicsérő és kérő imát, amelyet szolgád ma eléd terjeszt! Legyen szemed éjjel és nappal nyitva e ház felett; e hely felett, amelyről kijelentetted: Ott lesz az én lakásom! Hallgasd meg az imádságot, amelyet szolgád e helyen hozzád intéz, és hallgasd meg szolgádnak és választott népednek könyörgését, bármiért is imádkoznak majd ezen a helyen! Halld meg égi lakóhelyedről; és ha meghallod, légy irgalmas!”
Ez az Isten igéje.
1Kir 8,22-23.27-30
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene. 2. vers. – 5. tónus.
Előénekes: Szívem és testem * örvendezik az élő Istenben.
Még a veréb is otthont talál magának, * és a gerle fészket, ahová fiait helyezze.
Hívek: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene.
E: Boldogok, akik a te házadban laknak, * örökkön-örökké dicsérnek téged.
Istenünk, oltalmazónk, nézz reánk, * tekints a te fölkented arcára.
H: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene.
E: Jobb egy nap a te házadban, * mint ezer nap máshol.
Inkább álljak az Úr házának küszöbén, * minthogy a bűnösök sátrában lakjam.
H: Mily kedves a te hajlékod, * Seregek Ura, Istene.
Zsolt 83,3.4.5 és 10.11
ALLELUJA
Hajlítsd szívemet döntéseidre, Istenem, * jóságosan add nekem törvényedet!
Zsolt 118,36a és 29b – 2. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Jézus szemére veti a farizeusoknak és az írástudóknak, hogy őseik hagyományai miatt nem tartják meg Isten parancsait.
Abban az időben összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van:
Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem.
Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok.
Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.”
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az »korbán« vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 7,1-13