OLVASMÁNY Tóbiás könyvéből
Rafael főangyal visszatér Istenhez, akit jótéteményeiért nekünk, embereknek dicsérnünk kell.
Miután befejeződött Tóbiás és Sára menyegzője, Tóbit hívta fiát, Tóbiást, és ezt mondta neki: „Adjuk ki a bérét annak az embernek, aki veled ment, és toldjuk is meg azt a bért!”
Akkor Tóbit hívta Rafaelt, és így szólt hozzá: „Szolgálatod jutalmaként fogadd el a felét mindannak, amit magaddal hoztál, és menj békében.”
Erre Rafael félrehívta mindkettőt, és ezt mondta nekik: „Dicsőítsétek Istent, és minden élőlény előtt adjatok neki hálát mindazért a jóért, amit tett: Áldjátok és dicsőítsétek nevét. Hirdessétek Isten tetteit, és ne szűnjetek meg magasztalni őt. A király titkát jó dolog elrejteni, Isten tetteit azonban dicséretes felfedni és megvallani. Tegyétek a jót, és akkor a gonosz nem árthat nektek. Jobb az imádság böjttel, az alamizsna pedig igazságossággal társulva. Többet ér a kevés, ha igazságosság társul hozzá, mint a sok, ha igazságtalanság tapad hozzá. Jobb alamizsnát adni, mint aranykincset gyűjteni. Az alamizsna megment a haláltól és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, életet nyernek, de akik bűnt és igazságtalanságot cselekszenek, ellenségei saját maguknak.
Feltárom a teljes igazságot, és semmit sem titkolok el előttetek. Mondtam már nektek: A király titkát jó dolog elrejteni, Isten tetteit azonban dicséretes fölfedni. Nos tehát, amikor imádkoztál, te és Sára, imádságotokat Isten fölséges színe elé vittem, hasonlóképpen azt is, hogy eltemetted a halottakat. Mivel nem késlekedtél fölkelni és otthagyni ebédedet, és elmentél, hogy eltemesd a halottat, megbízást kaptam, hogy próbára tegyelek. Ugyanakkor elküldött Isten azért is, hogy meggyógyítsalak téged és menyedet, Sárát. Én Rafael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fölséges színe elé lépjünk.
Ezért dicsőítsétek az Urat ezen a földön, és magasztaljátok Istent. Most visszatérek ahhoz, aki küldött engem. Írjatok le mindent, ami történt veletek!” Ezzel fölemelkedett a mennybe.
Ez az Isten igéje.
Tób 12,1.5-15.20
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké! 2a. vers.
Előénekes: Nagy vagy, Uram, örökké, * a te uralmad mindörökké fennmarad.
Megversz, de meg is gyógyítasz, † letaszítasz az alvilágba, de erőd onnan is kihozhat, * és nincs, aki elmenekülhet kezedből.
Hívek: Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké!
E: Nézzétek meg, hogy mit tett velünk, † félve és rettegve dicsérjétek őt, * tetteitekkel magasztaljátok az örök királyt.
H: Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké!
E: Én pedig rabságom földjén áldom őt, * mert megmutatta nagylelkűségét a bűnös népen.
H: Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké!
E: Térjetek meg tehát, bűnösök, † Isten előtt igazságban járjatok, * higgyétek, hogy jóságát megmutatja rajtatok!
H: Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké!
Tób 13,2.6.7.8
ALLELUJA
Boldogok, akik lélekben szegények: * övék a mennyek országa. Mt 5,3 – 4 g. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Az adakozó lelkülete a fontos, nem az adomány nagysága.
Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben színleg nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk.”
Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
Erre Jézus magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 12,38-44