SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, és buzdítsuk egymást szeretetre!
Testvéreim!
Krisztus vérének erejében bízva megvan a reményünk, hogy beléphetünk a mennyei Szentélybe. Ezt az élethez vezető új utat Krisztus a szentély függönyén, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. Ő a mi Főpapunk, akit Isten az ő háza népe fölé rendelt.
Járuljunk hozzá őszinte szívvel, hitből fakadó bizalommal! Hiszen szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le.
Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az Isten, aki az ígéretet tette! Legyen gondunk arra, hogy buzdítsuk egymást szeretetre és jótettekre!
Összejöveteleinkről ne maradjatok el, mint némelyek szoktak! Hanem annál inkább bátorítsátok egymást, minél inkább látjátok (Krisztus) napját közeledni!
Ez az Isten igéje.
Zsid 10,19-25
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ez az istenkeresők népe, * mely látni kívánja arcodat, Urunk. Vö. 6. vers.
Előénekes: Az Úré a föld, és ami betölti, * a földkerekség, és minden lakója.
Tengerek fölé ő rakta alapját, * s a vizek árján ő tartja szilárdan.
Hívek: Ez az istenkeresők népe, * mely látni kívánja arcodat, Urunk.
E: Ki mehet föl az Úr hegyére, * ki állhat meg az ő szent helyén.
Aki ártatlan kezű, tiszta szívű, * akinek az esze nem jár csaláson.
H: Ez az istenkeresők népe, * mely látni kívánja arcodat, Urunk.
E: Az nyer áldást az Úrtól, * és megigazulást üdvözítő Istenétől.
Ez az istenkeresők népe, * amely arcát kutatja Jákob Istenének.
H: Ez az istenkeresők népe, * mely látni kívánja arcodat, Urunk.
Zsolt 23,1-2.3-4ab.5-6
ALLELUJA
Lámpás a te igéd lábam előtt, * és ösvényem világossága.
Zsolt 118,105 – 1 D2. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Keresztény életünk példájával világítanunk kell embertársainknak.
Egy alkalommal Jézus így beszélt hallgatóihoz: „Vajon azért gyújtanak-e lámpát, hogy a véka alá vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért-e, hogy a lámpatartóra tegyék? Semmi sincs elrejtve, hacsak nem azért, hogy nyilvánosságra jusson; és semmi sem történik titokban, hacsak nem azért, hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!”
Majd így folytatta: „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Sőt ráadást is adnak hozzá. Mert akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 4,21-25