OLVASMÁNY a Siralmak könyvéből
Gyászének Jeruzsálem pusztulása fölött.
Kímélet nélkül elpusztította az Úr Jákob minden lakóhelyét, haragjában lerombolta Júda városainak bástyáit, földre sújtotta és elpusztította az országot és fejedelmeit.
Némán ülnek a földön Sion elöljárói, port hintenek fejükre, szőrruhába öltöznek; földig hajtják fejüket Jeruzsálem leányai.
Szemem elbágyadt a sírástól, bensőm megrendült, életerőm fogytán van népem nyomorúsága miatt, mert elalél a kisded és a csecsemő a város utcáin.
Így szóltak anyjukhoz: „Hol az étel és ital?”
Az éhségtől hullottak el, mint a sebesültek a város utcáin, amikor kilehelték lelküket anyjuk ölén.
Mivel vesselek össze, és mihez hasonlítsalak, Jeruzsálem leánya? Mivel mondjalak egyenlőnek, hogy vigasztaljalak, Sion szűz leánya; mert nagy a te romlásod, mint a tenger, ki gyógyíthatna meg téged?
Amit a te prófétáid jósoltak, csalárdság volt és balgaság, nem tárták fel gonoszságodat, hogy jóra fordítsák sorsodat; hamis látomásokkal hitegettek, becsaptak és félrevezettek. Kiálts szívből az Úrhoz, zokogj, Sion leánya, patakként folyjon könnyed éjjel és nappal, ne engedj magadnak nyugalmat, ne szűnjék meg sírni a szemed!
Kelj fel, jajgass az éjben az őrváltások kezdetén, öntsd ki szívedet, mint a vizet, az Úr színe előtt!
Emeld fel hozzá kezedet kisdedeid életéért, akik elaléltak az éhségtől minden utca szögletén.
Ez az Isten igéje.
Siral 2,2.10-14.18-19

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről! 19b. vers.
Előénekes: Miért vetettél el végleg, Istenünk, * legelőd nyája ellen haragod miért lángol?
Emlékezzél meg közösségedről, mely kezdettől fogva birtokod, † gondolj örökségedre, a népre, melyet megváltottál, * és Sion hegyére, amely lakóhelyed.
Hívek: Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről!
E: Irányítsd lépteidet az örök romokhoz: * szentélyedben az ellenség mindent letarolt.
Közösséged helyén ordítoznak, akik gyűlölnek téged, * és győzelmük jeléül kitűzték zászlóikat.
H: Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről!
E: Olyanok, mint akik magasan villogtatják fejszéjüket a sűrű erdőben: † a veretes kapuknak nekiestek, * és fejszével, baltával ledöntötték.
Szentélyedre tüzet vetettek, * porig alázták neved hajlékát.
H: Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről!
E: Tekints szövetségedre, Urunk: * földünk minden zuga tele van az erőszak sátraival.
Ne távozzék szégyennel a megalázott, * a szegény és szerencsétlen áldja nevedet.
H: Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről!
Zsolt 73,1-2.3-5a.5b-7.20-21

ALLELUJA
Krisztus gyengeségeinket magára vette, * és betegségeinket ő hordozta. Mt 8,17 – 10. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus megjutalmazza hitéért a kafarnaumi századost.
Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt:
„Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.” Jézus így felelt: „Megyek és meggyógyítom őt.”
A százados ezt válaszolta: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – elmegy; a másiknak: »Jöjj ide!« – akkor hozzám jön; és szolgámnak: »Tedd ezt!« – és megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: „Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, a választott nép fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírnak majd, és fájdalmukban csikorgatják fogukat.” A századosnak pedig azt mondta Jézus: „Menj, és legyen úgy, amint hitted.” És meggyógyult a szolga még abban az órában.
Ezután Jézus Péter házába ment. Látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik.
Megérintette kezét, mire a láz elhagyta őt. Fel is kelt, és szolgált neki. Amikor beesteledett, sok, ördögtől-megszállott embert vittek Jézushoz. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjék Izajás próféta jövendölése: „Gyengeségeinket magára vette, és betegségeinket ő hordozta.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 8,5-17