OLVASMÁNY Sirák fiának könyvéből
Illés és Elizeus dicsérete.
Illés próféta úgy jött, mint a tűzvész, szava lángolt, mint az égő fáklya.
Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket.
Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből.
Illés, mily nagy voltál csodatetteiddel!
Ki tarthatná magát olyan nagynak, mint te vagy?
Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a Magasságbeli szavával.
Romlásba döntöttél királyokat, és fekvőhelyükről sírba taszítottál dicső nagyságokat.
A Sínai-hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát hallattad.
Királyokat kentél fel megtorlásra, és prófétákat utódodul.
Tüzes forgószélben magasba ragadtattál, szekéren, amellyel tüzes lovak száguldottak.
Rólad írták, hogy az ítélet idején csillapítod az Úr haragját; az apák szívét fiaik felé fordítod, és helyreállítod Jákob törzseit.
Boldogok mind, akik téged láttak, akik a te barátságodban hunyták le szemüket, mert mi élünk ugyan életünkben, de halálunk után ilyen nevünk nem lesz.
Miután Illést a forgószél elragadta, Elizeus telt el szellemével.
Nem félt senkitől életében, lelke felett nem volt hatalma senkinek.
Semmi sem volt számára lehetetlen, még holttestében is prófétai erő lakozott.
Csodákat vitt véghez életében, és bámulatos dolgokat tett halálában.
Ez az Isten igéje.
Sir 48,1-15
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Örvendjetek, igazak, az Úrban, * áldjátok nevét! 12a. vers.
Előénekes: Király az Úr, a föld ujjongjon, * és örvendjen minden sziget.
Sötét felhő lebegi őt körül, * trónjának támasza jog és igazság.
Hívek: Örvendjetek, igazak, az Úrban, * áldjátok nevét!
E: Tűz jár színe előtt, * és elemészti minden ellenségét.
Villámai bevilágítják a földkerekséget, * látja a föld, és beléremeg.
H: Örvendjetek, igazak, az Úrban, * áldjátok nevét!
E: Viaszként szétfolynak a hegyek az Úr előtt, * az egész föld Urának színe előtt.
Igazságosságát hirdetik az egek, * és nagy fölségét meglátják a népek.
H: Örvendjetek, igazak, az Úrban, * áldjátok nevét!
E: Megszégyenülnek mind a bálványimádók, † és akik faragott képeikkel dicsekszenek, * eléje borulnak mind a bálványistenek.
H: Örvendjetek, igazak, az Úrban, * áldjátok nevét!
Zsolt 96,1-2.3-4.5-6.7
ALLELUJA
Megkaptátok a fogadott fiúság Lelkét, * általa így szólítjuk Istent: „Abba, Atyánk!” Róm 8,15 – 10. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus megtanít bennünket a Miatyánkra.
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak:
„Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 6,7-15