SZENTLECKE Szent Péter apostol második
Isten ígérete szerint az isteni természet részesei vagyunk.
Testvéreim!
Töltsön el titeket kegyelemmel és békességgel Istennek és Urunk Jézus Krisztusnak ismerete. Az Úr az istenfélő életre szolgáló ajándékait isteni erejével Krisztus megismerése által juttatta nekünk, aki dicsőségével és hatalmával meghívott minket. Így váltotta be fenségesen nagyszerű ígéreteit, hogy ezek által az isteni természet részesei legyetek, és elmeneküljetek a romlottság elől, amely a bűnös kívánság által uralkodik a világon.
Éppen ezért legyetek igen buzgók, és mutassátok meg hitetek által az erényt, az erény által a tudást, a tudás által az önuralmat, az önuralom által az állhatatosságot, az állhatatosság által az istenfélelmet, az istenfélelem által a testvéri jóindulatot, a testvéri jóindulat által pedig a felebaráti szeretetet!
Ez az Isten igéje.
2Pét 1,2-7
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Uram, Istenem, * benned bízom. 15b. vers.
Előénekes: Aki a Fölséges oltalmában lakik, * a Mindenható árnyékában tartózkodik.
Így szól az Úrhoz: † „Menedékem és váram te vagy nékem, * Istenem, benned bízom.”
Hívek: Uram, Istenem, * benned bízom.
E: (Az Úr pedig így válaszolt:) † „Megszabadítom őt, mivel ragaszkodik hozzám, * oltalmazom, mert nevemet ismeri.
Hozzám kiált, és én meghallgatom őt, * minden szükségben vele vagyok.”
H: Uram, Istenem, * benned bízom.
E: Megszabadítom és üdvösséget szerzek neki, † hosszú élettel áldom meg, * és megmutatom néki üdvösségemet.
H: Uram, Istenem, * benned bízom.
Zsolt 90,1-2.14-15ab.15c-16
ALLELUJA
Jézus Krisztus, te hűséges tanú, † és elsőszülött a holtak közül! * Szerettél minket, és véreddel lemostad bűneinket. Vö. Jel 1,5ab – 9. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Az ószövetségi választott nép nem fogadta be a Megváltót, ezért Isten új népet választott magának.
Jézus a szenvedését megelőző napokban példabeszédekben kezdett szólni a főpapokhoz és a nép elöljáróihoz: Egy ember szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel; pincét is ásott, meg őrtornyot is épített benne. Aztán bérbe adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját, hogy beszedje a szőlő terméséből neki járó részt. Ezek azonban nekiestek, megverték, és üres kézzel elkergették.
Ekkor másik szolgát küldött oda hozzájuk: annak betörték a fejét, és gyalázatosan elbántak vele. Küldött egy harmadikat is: azt megölték. Küldött aztán még többet: közülük egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek.
Ezután már csak az egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Végül őt küldte hozzájuk, mert így gondolkodott: „A fiamat csak becsülni fogják.” A szőlőmunkások azonban így biztatták egymást: „Itt az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az öröksége!” Nekiestek tehát, megölték, és kidobták a szőlőből.
Vajon mit tesz majd erre a szőlő ura: Elmegy, elpusztítja a szőlőmunkásokat, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az írást?
A kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a mi szemünkben.
Erre el akarták fogni Jézust, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 12,1-12