2016-04-17

Húsvét 4. vasárnapja

Kezdőének:
Telve van a föld az Úr irgalmával, az egek az Úr szavára lettek, alleluja. (Zsolt 32,5-6)

Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, vezess minket a mennyország boldog közösségébe. Jusson el híveid gyönge nyája oda, ahová előttünk ment Jézus, a mi erős Pásztorunk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből
Pál és Barnabás a pogányok között is kezdi hirdetni az evangéliumot.
Abban az időben Pál és Barnabás Pergén keresztül eljutott a pizidiai Antiochiába. Itt egy szombaton bementek a zsinagógába, és leültek.
Amikor a gyülekezet szétoszlott, a zsidók és az istenfélő jövevények közül sokan Pál és Barnabás nyomába szegődtek. Ezeket arra biztatták, hogy tartsanak ki az Isten kegyelmében.
A következő szombaton csaknem az egész város összegyűlt, hogy hallja az Isten szavát. Amikor a zsidók meglátták a nagy tömeget, irigység fogta el őket, s rágalmakat szórva próbálták Pál szavait meghazudtolni.
De Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik: „Először nektek kellett hirdetnünk az Isten szavát. De mert visszautasítottátok és méltatlannak ítéltétek magatokat az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: »A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig.«”
Amikor a pogányok ezt meghallották, örültek, magasztalták az Isten szavát, és hittek is mind, akik az örök életre voltak rendelve. Elterjedt az Úr szava az egész környéken.
A zsidók azonban felbujtatták az előkelő vallásos asszonyokat meg a város tekintélyesebb férfiait, és üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, elűzték őket a vidékről.
Ők – bizonyságul ellenük – lerázták lábukról a port, és Ikóniumba mentek. A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 13,14.43-52

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája. 3c. vers.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 1. szám.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal!
Járuljatok színe elé, * vidám énekszóval.
Hívek: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket.
Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
H: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Valóban jó az Úr, † irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
H: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Zsolt 99,2.3.5

SZENTLECKE a Jelenések könyvéből
A Bárány, aki a trón közepén áll, legelteti és az élő vizek forrásához tereli őket:
Én, János, akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal.
Ekkor a vének közül az egyik megszólított, és azt mondta: „Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében.
Ezért állnak Isten trónja előtt, s éjjel-nappal szolgálnak neki a templomban. A trónon ülő oltalmat nyújt nekik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, a nap nem égeti őket, sem másfajta hőség.
Mert a Bárány, aki a királyi trónon ül, legelteti és az élő vizek forrásához tereli őket. Isten pedig letöröl a szemükről minden könnyet.”
Ez az Isten igéje.
Jel 7,9.14b-17

ALLELUJA
Jézus mondja: † „Én vagyok a jó Pásztor, * ismerem juhaimat, és juhaim ismernek engem.” Jn 10,14 – 8 G. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Juhaimnak örök életet adok.
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki nem ragadja ki őket kezemből.
Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyunk.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 10,27-30

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, Krisztushoz, örök Főpapunkhoz, aki jó Pásztorként jött el közénk, hogy országába hívjon minket!
Lektor: 1. Áldd meg, Urunk, N. pápát, főpásztorainkat és papjainkat, hogy a jó Pásztor áldozatosságával vezessék a rájuk bízottakat!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Légy, Urunk, jó Pásztora az egész világnak, hogy békében éljenek a nemzetek!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Vezesd egységre nyájadat, hogy egy akol legyen és egy Pásztor!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Áldd meg, Urunk, a keresztény családokat, és támassz belőlük szent papi és szerzetesi hivatásokat!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Adj erőt a fiataloknak, akiket szolgálatodra kiválasztottál, hogy felelősségteljesen elfogadják és őrizzék a hivatás kegyelmét!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk és Istenünk! Te, a jó Pásztor, életedet adtad érettünk. Add, hogy sokan kövessék hívó szavadat, és a te áldozatos szereteteddel dolgozzanak a lelkekért. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Urunk, Istenünk, segíts minket, hogy mindenkor hálát adjunk a húsvéti áldozat által, és megváltásunk folytonosan ható kegyelme szüntelen örvendezés forrása legyen. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
HÚSVÉTI PREFÁCIÓ I.
Húsvét szent titka
A következő prefációt a húsvéti időben mondjuk. A húsvéti vigília miséjén így mondjuk: különösen ezen a szent éjszakán; Húsvétvasárnaptól kezdve Húsvét egész nyolcadában: különösen ezen a szent ünnepen; különben: de különösen most, a húsvéti időben.

Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy minden időben magasztaljunk, Urunk, téged, de különösen ezen a szent (éjszakán) ünnepen, (de különösen most, a húsvéti időben,) – midőn áldozattá lett értünk KRISZtus, a Húsvéti Bárány.
Mert ő az igazi Bárány, aki elvette a világ bűneit, – halálunkat halálával MEGtörte, és feltámadásával új életet szerzett nékünk.
A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre, a nagyvilág örvendezve ujjong, a mennyei erők és a hatalmas angyalok, – (a te) dicsőséged himnuszát ZENgik, és vég nélkül mondják: (éneklik:)

Áldozási ének:
Feltámadt a jó Pásztor, aki életét adta juhaiért és meghalt az ő nyájáért, alleluja.

Áldozás utáni könyörgés:
Jó Pásztorunk, tekints kegyesen nyájadra, és juhaidat, akiket Fiad drága vérén megváltottál, vezesd az örök élet országába. Krisztus, a mi Urunk által.