SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Az Egyház az üldöztetések ellenére is erősödik, és a Szentlélek békéjében él.
A jeruzsálemi üldözés elmúltával az Egyház egész Júdeában, Galileában és Szamariában békét élvezett, és tovább terjedt. Az Úr félelmében élt, és a Szentlélek vigasztalása töltötte el.
Ekkor történt, hogy Péter mindenhová elment. Így a Liddában élő hívekhez is eljutott. Ott egy Éneász nevű béna emberre talált, aki már nyolc éve ágyban feküdt. Péter megszólította: „Éneász, Jézus Krisztus meggyógyít téged. Kelj föl, és vesd be ágyadat!”
Az nyomban fel is kelt, Lidda és Száron lakói mindnyájan látták a meggyógyultat, és megtértek.
Joppében volt a tanítványok között egy asszony. Tabitának hívták, ami annyit jelent, mint gazella. Sok jót tett, és bőven juttatott a rászorulóknak. Éppen azokban a napokban megbetegedett és meghalt. Lemosták tehát, és felravatalozták az emeleti teremben. Mivel Lidda közei esik Joppéhoz, és a tanítványok meghallották, hogy Péter ott tartózkodik, elküldtek hozzá két férfit ezzel a kéréssel: „Késedelem nélkül siess hozzánk!”
Péter rögtön útnak indult velük együtt. Amikor megérkezett, fölvezették az emeleti terembe. Az özvegyek mind körülállták, és sírva mutogatták neki azokat a ruhákat és köntösöket, amelyeket Tabita még életében készített számukra. Péter mindenkit kiküldött, majd térdre borulva imádkozott. Azután a halotthoz fordult, és felszólította: „Tabita, kelj föl!”
Erre ő felnyitotta szemét, és amikor meglátta Pétert, felült. Péter kezét nyújtotta neki, és fölsegítette. Azután behívta a híveket meg az özvegyeket, és megmutatta nekik, hogy Tabita él. Az eseménynek egész Joppéban híre terjedt, és sokan hittek az Úrban.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 9,31-42
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Mit adhatnék az Úrnak viszonzásul, * mindazért, amit nékem adott. Vö. 12. vers.
Vagy: Alleluja. 7. szám.
Előénekes: Az Úrnak mit adhatnék, * mindazért, amit nékem adott?
Veszem az üdvösség kelyhét, * és az Úr nevét hívom segítségül.
Hívek: Mit adhatnék az Úrnak viszonzásul, * mindazért, amit nékem adott.
Vagy: Alleluja.
E: Amit az Úrnak fogadtam, * megadom egész népének színe előtt.
Drága dolog az Úr színe előtt * szentjei dicső halála.
H: Mit adhatnék az Úrnak viszonzásul, * mindazért, amit nékem adott.
Vagy: Alleluja.
E: Szolgád vagyok, Uram, és szolgálód gyermeke, * bilincseimet széjjeltörted.
Bemutatom néked a dicséret áldozatát, * és az Úr nevét hívom segítségül.
H: Mit adhatnék az Úrnak viszonzásul, * mindazért, amit nékem adott.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 115,12-13.14-15.16-17
ALLELUJA
Uram, tanításod lélek és élet. * Örök életet adó igéid vannak. Jn 6,63c és 68c – 5. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Eucharisztia hitet kíván tőlünk.
Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt, tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?”
Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni.
Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.”
Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele.
Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?”
Simon Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 6,60-69