Kezdőének:
Szívem rólad mondta: „Keressétek az ő arcát!”
A te arcodat keresem, Uram.
Ne rejtsd el előlem arcodat! (Zsolt 26,8-9)
vagy
Irgalmasságodra gondolj, Uram,
és könyörületedre, mely öröktől való.
Ne ujjongjon ellenség fölöttünk;
szabadítsd meg, Istenem, népedet minden sanyarúságából. (Zsolt 24.6.3.22)
Könyörgés:
Istenünk, te megparancsoltad nekünk,
hogy hallgassunk szeretett Fiadra.
Táplálj minket szent igéddel,
hogy megtisztult lélekkel,
örvendezve szemléljük majd dicsőségedet.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön-örökké.
OLVASMÁNY Mózes első könyvéből
Ábrahám hitt az Istennek, Isten pedig szövetséget kötött vele, és
megígérte neki minden áldását.
Isten egy napon kivezette Ábrahámot sátrából a szabad ég alá, és ezt
mondta neki: „Nézz föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg
tudod őket számolni.” Majd hozzáfűzte: „Ilyen lesz a te
nemzetséged.” Ábrahám hitt az Úrnak, Isten pedig beszámította ezt az ő
megigazulására.
Majd ismét szólt Isten Ábrahámhoz: „Én vagyok az Úr, aki kihívtalak
a káldeai Ur városából, hogy ezt a földet neked adjam birtokul.”
Ábrahám így válaszolt: „Uram, Istenem, miből tudom meg, hogy
birtokolni fogom azt?”
Erre Isten megparancsolta neki: „Hozz egy hároméves üszőt, egy
hároméves kecskét, egy hároméves bakot, egy gerlét és egy galambot.”
Ábrahám odahozta neki ezeket az állatokat, majd középen kettévágta
őket, és a szétvágott részeket egymással szemben helyezte el; a
madarakat azonban nem vágta szét. Akkor ragadozó madarak szálltak a
testekre, de Ábrahám elűzte őket. Amikor a nap lenyugodott, Ábrahám
mély álomba merült, és félelmetes sötétség szállott rá.
Amikor a nap lenyugodott, és beállt a sűrű sötétség, füstölgő
kemencéhez és égő fáklyához hasonló valami vonult végig a szétvágott
darabok között. Azon a napon kötött az Úr szövetséget Ábrahámmal, és
így szólt: „Utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom patakjától egészen a
nagy folyamig, az Eufráteszig.”
Ez az Isten igéje.
Ter 15,5-12.17-18
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem. 1a. vers.
Előénekes: Világosságom és üdvösségem az Úr, * kitől félnék.
Az Úr életem oltalmazója, * kitől rettegnék.
Hívek: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Uram, halld meg kiáltó szavamat, * könyörülj rajtam és hallgass meg engem.
Szívem rólad mondta: * „Keressétek az ő arcát!”
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: A te arcodat keresem, Uram, * ne rejtsd el előlem arcodat.
Ne fordulj el haragodban szolgádtól, * segítségem te vagy, el ne taszíts.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
E: Hiszem, hogy meglátom az Úr javait, * az élők földjén.
Remélj az Úrban, bátran cselekedj, * szíved legyen erős, és bízzál az Úrban.
H: Az Úr az én világosságom, * és ő az én üdvösségem.
Zsolt 26,1.7-8.9abc.13-14
Hosszabb forma:
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
A feltámadáskor Krisztus átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá
teszi megdicsőült testéhez.
Testvéreim!
* Kövessétek a példámat mindnyájan! Nézzétek azokat, akik
úgy élnek, ahogy példámon látjátok. Hiszen – mint már többször
mondtam, most meg könnyek közt mondom – sokan úgy élnek, mint Krisztus
keresztjének ellenségei. Végük a pusztulás, Istenük a hasuk, azzal
dicsekszenek, ami gyalázatukra válik, és az eszüket földi dolgokon
járatják.
* A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is,
Urunkat, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma
alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült
testéhez.
Ezért, szívből szeretett testvéreim, örömöm és koronám: így álljatok
helyt az Úrban, szeretteim!
Ez az Isten igéje.
Vagy rövidebb forma a *-ok közötti rész kimarad Fil 3,20-4,1
Fil 3,17-4,1
EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
A fényes felhőből az Atya szózata hallatszott: * „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Vö. 2Pét 1,17 – 3a. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Míg Jézus imádkozott, arca teljesen megváltozott.
Abban az időben Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a
hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott, ruhája
pedig hófehéren ragyogott. S íme két férfi beszélgetett vele: Mózes és
Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és haláláról beszélgettek, amelyet
Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az
álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és a mellette álló két
férfit.
Azok már épp menni készültek. Péter akkor így szólt Jézushoz:
„Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked
egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.” Nem tudta ugyanis, hogy mit
mondjon. Közben felhő támadt és beborította őket. A felhőben félelem
szállta meg őket.
A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt
hallgassátok.” Miközben a szózat hangzott, Jézus ismét egyedül volt.
Ők pedig hallgattak, és senkinek sem árultak el semmit abból, amit
láttak.
Ezek az evangélium igéi.
Lk 9,28b-36
Prefáció:az Úr színeváltozásáról
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös,
hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked,
mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten:
Krisztus, a mi Urunk által.
Ő tanítványainak saját halálát előre megmondta,
– a szent hegyen megmutatta NÉkik
dicsőségének fényét.
Így világossá tette számunkra, amit a törvény és a próféták tanúsága hirdet,
hogy szenvedésére a feltámadás örök fénye virrad.
(És) Ezért a mennyei hatalmas angyalokkal együtt
a földön mi is szüntelenül magasztalunk téged,
– fölségedet DIcsérjük,
és hangos szóval vég nélkül mondjuk: (zengjük)
Áldozási ének:
Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik,
őt hallgassátok! (Mt 17,5)
Áldozás utáni könyörgés:
Dicsőséges szent testedet és véredet magunkhoz véve
hálát adunk neked, Urunk,
mert már itt a földön
mennyei ajándékaidban részesítesz minket.
Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.