OLVASMÁNY Sirák fiának könyvéből
Dávid király dicsérete.
Amint a hájat elválasztják az áldozati hústól, úgy válik ki Dávid Izrael fiai közül.
Oroszlánokkal úgy játszott, mint a kecskegidákkal, a medvékkel pedig úgy bánt, mint apró báránykákkal.
Ifjúkorában nemde leütötte az óriást, és elvette népe gyalázatát?
Kezét felemelve, parittyakövével leütötte a gőgös Góliátot.
Segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobb kezének, hogy leterítse a harcedzett vitéz férfiút, és felmagasztalja népe hatalmát.
Ezért énekeltek róla, hogy legyőzött tízezret.
Magasztalták őt az Úr áldásai miatt, és a dicsőség koronájával övezték őt.
Körös-körül leverte az ellenséget, megsemmisítette az ellenszegülő filiszteusokat, mindörökre letörte azok hatalmát.
Minden tette után dicsőítő szavakkal hálát adott a szent és fölséges Úrnak.
Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt teremtette.
Énekeseket állított az Úr oltára elé, és gyönyörű énekeket szerzett számukra.
Fényt adott az ünnepségeknek, és széppé tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy a szentélyben magasztalták az Úr nevét, és már hajnalban zengték az Úr dicséretét.
Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta őt mindörökre.
Jogot adott neki a királyságra, és megszilárdította trónját Izraelben.
Ez az Isten igéje.
Sir 47,2-13
VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Áldott legyen az Isten, * ő az én üdvösségem! Vö. 47b. vers.
Előénekes: Az Isten útja szeplőtelen út, † az Úr szava a tűzpróbát kiállta, * oltalmat ád a benne bízóknak.
Hívek: Áldott legyen az Isten, * ő az én üdvösségem!
E: Él az Úr, az én áldott segítőm, * legyen dicsőség üdvöm Istenének.
Magasztallak ezért, Uram, a nemzetek között, * nevednek zsoltárt zengek.
H: Áldott legyen az Isten, * ő az én üdvösségem!
E: Felmagasztalta királyát, győzelmet adott néki, * irgalmas volt fölkentjéhez, Dávidhoz és utódaihoz mindörökké.
H: Áldott legyen az Isten, * ő az én üdvösségem!
Zsolt 17,31.47 és 50.51
ALLELUJA
Boldogok, akik jó és tiszta szívvel fogadják Isten igéjét, * és állhatatosságukkal gyümölcsöt hoznak. Vö. Lk 8,15 – 12. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Heródes Antipász király lefejezteti Keresztelő Szent Jánost.
Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje, mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül.
Ennek hallatára Heródes továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő támadt fel a halálból.”
Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.”
Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta.
Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott.
A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked.” Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is.”
A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét.” Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 6,14-29