2018-03-11

Nagyböjt 4. vasárnapja

Kezdőének:
Örvendezz, Isten népe! Gyűljetek össze mind, akiknek kedves az Úr ügye. Szívből örüljetek, akik azelőtt szomorkodtatok. Vigasztalódjatok meg, mint a gyermek megnyugszik anyja kebelén. (Vö. Iz 66,10-11)

Könyörgés:
Istenünk, te szent Fiad által csodálatos módon magadhoz békítetted az emberiséget. Engedd, kérünk, hogy keresztény néped készséges önátadással és élő hittel készüljön a közelgő ünnepekre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY a Krónikák második könyvéből
Cidkijának, Juda utolsó királyának napjaiban nemcsak a nép, hanem a papok összes elöljárói is sok-sok hűtlenséget követtek el, utánozva a nemzetek valamennyi iszonyatos dolgát. Megszentségtelenítették az Úr templomát, amelyet pedig ő tett szentté Jeruzsálemben. Az Úr, atyáik Istene, követei által még jókor és ismételten elküldte hozzájuk figyelmeztetéseit. Kímélni akarta népét és a maga lakóhelyét. De ők kigúnyolták Isten követeit, megvetették üzeneteit, és kinevették prófétáit. Végül az Úr haragja visszavonhatatlanul népére zúdult.
Ellenségeik a templomot felgyújtották, Jeruzsálem falait lerombolták, valamennyi palotáját és minden drágaságát elhamvasztották, és teljesen elpusztították. Aki a kardtól megmenekült, az fogságba került Babilonba. Szolgái lettek a királynak és utódainak, míg uralomra nem jutott a perzsa királyság. Így teljesedett be az Úrnak Jeremiás próféta által mondott szava: Pusztaság lesz az ország és nyugodni fog hetven esztendeig, míg e nyugalom által elégtételt nem szolgáltat a megszentségtelenített szombatokért.
Az Úr teljesíteni akarta Jeremiás próféta által mondott szavát. Azért Kürosznak, a perzsák királyának első évében fölébresztette Kürosznak, a perzsák királyának lelkét. Ő a következő felhívást intézte egész birodalmához, mégpedig írásban is: „Így szól Kürosz, a perzsa király: Az Úr, az ég Istene nekem adta a föld minden országát. Ő megparancsolta, hogy templomot építsek neki a Judában fekvő Jeruzsálemben. Aki közületek az ő népéhez tartozik, legyen azzal az ő Istene, és térjen haza.”
Ez az Isten igéje.
2Krón 36,14-16.19-23

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad. 4g. tónus.
Előénekes: Babilon folyói mellett ültünk és sírtunk, * Sion városára emlékeztünk.
Hárfáinkat fűzfákra függesztettük, * azon a földön.
Hívek: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.
E: Mert akik elhurcoltak minket, * dalt akartak hallani tőlünk.
Elnyomóink öröméneket követeltek tőlünk: * „Daloljatok nekünk Sion dalaiból!”
H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.
E: Hogyan dalolhatnánk az Úr énekeit * az idegen földön?
Ha elfelednélek téged, Jeruzsálem, * száradjon el a jobb kezem!
H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.
E: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.
Ha nem Jeruzsálemet tartom * legfőbb örömömnek.
H: Ragadjon ínyemhez a nyelvem, * ha nem emlékezem meg rólad.
Zsolt 136,1-2.3.4-5.6

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Testvéreim! A végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket is, bűneink miatt halottakat. Így kegyelméből kaptátok az üdvösséget. Feltámasztott minket, és Krisztus Jézusban a mennyeiek közé helyezett, hogy az eljövendő korokban Jézus Krisztusban kinyilvánítsa kegyelmének túláradó bőségét, irántunk való jóságából.
Kegyelemből részesültetek az üdvösségben, a hit által. Ez tehát nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk.
Ez az Isten igéje.
Ef 2,4-10

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő. Jn 3,16 – 1 D2 tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 3,14-21

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Kérjük, testvéreim, Isten kegyelmét, hogy felhagyjunk a sötétség cselekedeteivel, és mindenkor az igazság fényében járjunk!
Lektor:
1. Engedd, Urunk, hogy híveid jó cselekedetekkel tanúsítsák, hogy ők a világosság fiai!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, hogy Szentatyánk, N. pápa és püspökeink tanítása a világosság útján vezesse Egyházadat!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Add, hogy a nemzetek akaratod szerint igazságos békében éljenek!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Add, hogy a nagyböjti bűnbánatban megtisztuljunk bűneinktől, és minden tettünket a szeretet irányítsa!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Egyesítsd plébániánk bűnbánatban megújult népét a szentmiseáldozat szeretetközösségében!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Mennyei Atyánk! Segíts minket kegyelmeddel, hogy a nagyböjti bűnbánatban teljesen megtisztuljunk, és a világosság fiai lehessünk! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Örömmel ajánljuk fel neked, Istenünk, áldozatunkat, hogy az örök élet kenyere legyen belőle. Kérve kérünk, segíts, hogy hívő tisztelettel vegyük körül, és méltóképpen mutassuk be a világ üdvösségére. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
a vakon születettről
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Az emberiség a sötétben tévelygett, de ő a hit világosságára vezette megtestesülésének titka által, és akiket az ősbűn születésüktől szolgaságra vetett, – a keresztvíz ÁLtal Isten gyermekeivé fogadta.
Az ég és a föld ezért énekli néked az imádás új énekét, és mi is, az angyalok seregével együtt – hangos szóval HIRdetjük és vég nélkül mondjuk: (zengjük:)

Áldozási ének:
Ha a vakon születettről szóló Evangéliumot olvastuk:
Az Úr megkente szememet; elmentem, megmostam, íme látok és hiszek Istenben. (Vö. Jn 9,11)

vagy ha az Evangélium a tékozló fiúról szólt:
Örülnöd kell, fiam, mert testvéred halott volt, és életre kelt, elveszett és hazakerült. (Lk 15,32)

vagy ha másról szólt az Evangélium:
A szent város szilárdan áll: biztos védelmet nyújt mindenkinek. Oda vonulnak az Úr választottai, hogy magasztalják az Úr nevét. (Zsolt 121,3-4)

Áldozás utáni könyörgés:
Istenünk, te megvilágosítasz minden embert, aki a világra születik. Kérünk, ragyogja be szívünket kegyelmed fénye, hogy mindig úgy gondolkodjunk, ahogy hozzád méltó, fölségednek kedves, és őszintén szeressünk téged. Krisztus, a mi Urunk által.