2018-02-25

Nagyböjt 2. vasárnap

Kezdőének:
Szívem rólad mondta: „Keressétek az ő arcát!” A te arcodat keresem, Uram. Ne rejtsd el előlem arcodat! (Zsolt 26,8-9)
vagy
Irgalmasságodra gondolj, Uram, és könyörületedre, mely öröktől való. Ne ujjongjon ellenség fölöttünk; szabadítsd meg, Istenem, népedet minden sanyarúságából. (Zsolt 24.6.3.22)

Könyörgés:
Istenünk, te megparancsoltad nekünk, hogy hallgassunk szeretett Fiadra. Táplálj minket szent igéddel, hogy megtisztult lélekkel, örvendezve szemléljük majd dicsőségedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Mózes első könyvéből
Isten próbára tette Ábrahámot és így szólt hozzá: „Ábrahám, Ábrahám!” „Itt vagyok” – felelte. Akkor ezt mondta neki: „Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a helyen, amelyet majd mutatok neked.” Amikor megérkeztek a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette az oltárt, rárakta a fát, kinyújtotta kezét, és vette a kést, hogy feláldozza a fiát. De az Úr angyala rászólt az égből, és azt mondta: „Ábrahám, Ábrahám!” „Itt vagyok” – felelte. Az angyal folytatta: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az Istent, és egyetlen fiadat nem tagadtad meg tőlem.” Amikor Ábrahám fölemelte szemét, látott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Ábrahám odament, megfogta a kost és feláldozta égőáldozatul fia helyett.
Azután az Úr angyala az égből másodszor is szólt Ábrahámhoz, és mondta: „Magamra esküszöm – ez az Úr szava –, hogy mivel ezt tetted és egyetlen fiadat nem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak. Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövenyét; utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját. Utódaid által nyer áldást a föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra.”
Ez az Isten igéje.
Ter 22,1-2.9a.10-13.15-18

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén. 4 G. tónus.
Előénekes: Erős az én hitem, bár gyakran mondtam: * „Engem nagyon megaláztak.”
Drága dolog az Úr színe előtt * szentjei dicső halála.
Hívek: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
E: Ó, Uram, én a te szolgád vagyok, * szolgád vagyok és szolgálód gyermeke.
Bilincseimet széjjeltörted, † bemutatom néked a dicséret áldozatát, * és az Úr nevét hívom segítségül.
H: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
E: Megadom az Úrnak, amit fogadtam, * egész népének színe előtt.
Az Úr hának udvarán, * a te falaid között, Jeruzsálem.
H: Az Úr színe előtt járok, * az élők földjén.
Zsolt 115,10 és 15.16-17.18-19

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből
Testvéreim!
Ha Isten velünk, ki ellenünk? Aki nem kímélte saját Fiát, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Kiemel vádat Isten választottai ellen? Isten, aki a megigazulást adta? Ki ítél el? Krisztus Jézus, aki meghalt, sőt fel is támadt, és az Isten jobbján közbenjár értünk?
Ez az Isten igéje.
Róm 8,31b-34

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
A fényes felhőből az Atya szózata hallatszott: * „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mt 17,5 – 3a. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.
Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 9,2-10

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, hogy megismerve Isten határtalan szeretetét igaz bűnbánatra induljunk!
Lektor:
1. Add, Urunk, hogy az egész világ felismerje Krisztusban egyszülött Fiadat, a világ Üdvözítőjét!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, Urunk, hogy Egyházad a nagyböjt idején bűnbánatban megújulva készüljön húsvét ünnepére!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Add, hogy a népek önzetlenül támogassák egymást a nyomor megszüntetésében!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Add, hogy a szentmiseáldozat kegyelmeiből erőt merítsenek szenvedő és gondokkal küzdő embertársaink!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Add, hogy végső óránk felkészülve bűnbánatban találjon bennünket
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Mindenható Atyánk! Te egyszülött Fiadat adtad a világ életéért. Segíts minket gyengeségünkben, hogy kegyelmedet vissza ne utasítsuk, és így elnyerjük a megváltás gyümölcseit! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Urunk, Istenünk, tisztítson meg bűneinktől ez az áldozat: szentelje meg szolgáid testét és lelkét, hogy méltó módon ünnepeljük meg Húsvét ünnepét. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
az Úr színeváltozásáról
Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
Ő tanítványainak saját halálát előre megmondta, – a szent hegyen megmutatta NÉkik dicsőségének fényét. Így világossá tette számunkra, amit a törvény és a próféták tanúsága hirdet, hogy szenvedésére a feltámadás örök fénye virrad.
(És) Ezért a mennyei hatalmas angyalokkal együtt a földön mi is szüntelenül magasztalunk téged, – fölségedet DIcsérjük, és hangos szóval vég nélkül mondjuk: (zengjük)

Áldozási ének:
Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok! (Mt 17,5)

Áldozás utáni könyörgés:
Dicsőséges szent testedet és véredet magunkhoz véve hálát adunk neked, Urunk, mert már itt a földön mennyei ajándékaidban részesítesz minket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.