SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Isten, aki a halálból feltámasztotta Jézust, lelkünk legfőbb Pásztorát, vezessen minket minden jóra!
Testvéreim!
Jézus által mutassuk be Istennek szüntelenül a dicséret áldozatát: nevének ajkunkon fakadó magasztalását! A jótékonyságról és az adakozásról meg ne feledkezzetek, mert az ilyen áldozat kedves Istennek!
Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak rátok, és nekik kell számot adniuk lelketekről! Bárcsak örömmel tehetnétek ezt, nem pedig sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.
A békesség Istene, aki Urunkat, Jézus Krisztust, a juhok legfőbb pásztorát az örök szövetség vére által feltámasztotta a halálból, tegyen készségessé titeket minden jóra, hogy teljesítsétek akaratát! Munkálja bennünk Jézus Krisztus által mindazt, ami kedves előtte! Dicsőség neki mindörökké! Ámen.
Ez az Isten igéje.
Zsid 13,15-17.20-21
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
(1. vers.)
Előénekes: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
Zöldellő mezőkön terelget engem, * csendes vizeken vezet és lelkemet felüdíti.
Hívek: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Az igazság ösvényén vezet engem, * ahogyan ő megígérte.
A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy velem, * biztonságot ad vessződ és pásztorbotod.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Számomra asztalt terítettél, * hogy üldözőimet szégyen érje.
Fejemet megkented olajoddal, * serlegemet csordultig megtöltötted.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Jóságod és irgalmad nyomon követ, * életemnek minden napján.
Otthonom lesz az Isten háza, * mindörökké szünet nélkül.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
Zsolt 22,1-3a.3b-4.5.6
ALLELUJA
Jézus mondja: † „Juhaim hallgatnak szavamra, * ismerem őket és ők a nyomomban járnak.” Jn 10,27 – 8 G. tónus.
† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Jézus megértő szeretettel fordul az emberekhez, mert olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.
Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük.
Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket.
Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.
Ezek az evangélium igéi.
Mk 6,30-34